Bűnös, aki segít az öngyilkosság kivitelezésében

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Öngyilkosság Konferencia tanulságait bemutató cikksorozatunk második részében többek között egy rendőrségi szóvivő avatott be minket az öngyilkosság kriminológiájába, emellett egy görög katolikus lelkész osztja meg velünk az egyház jelenlegi álláspontját. 2. rész.

Fotó: Gabriela Camerotti

Az öngyilkossággal foglalkozó cikkünk első részében arra tértünk ki, hogy a tavasz - elkövetés szempontjából - veszélyeztetettebb időszaknak számít, mint a karácsony. A média szerepe pedig rendkívül fontos, hiszen a hatásvadász, minden részletre kiterjedő hírek növelhetik az utánzásos öngyilkosságok számát, különösen, ha a tett elkövetője híres ember. A konferencián az is kiderült, hogy mi a rendőrség és az egyház álláspontja.

5 év börtön a közreműködőnek

Monostoriné Vass Anikó rendőr őrnagy szerint hazánkban több olyan eset is előfordult, amikor szakszerű segítség helyett az öngyilkosságra készülő embert tippekkel, vagy akár eszközökkel is segítették – sokszor idegenek - , hogy véget vethessen életének. A szakember kiemelte, Magyarországon az ilyen tett súlyos bűncselekménynek minősül, és a közreműködőt 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.

A segítségnyújtás elmulasztása kényes kérdésnek számít, ezért minden szempontból jobb, ha az öngyilkosságot fontolgatót szakszerű segítséghez juttatjuk, hiszen az ilyen ember beszűkült tudatállapotban cselekszik, még akkor is, ha látszólag meg tudja indokolni, miért szeretne véget vetni az életének.

A kamaszkor veszélyeztetett időszak

A kamaszok pedig azért is kiemelten fontosak az öngyilkosság megelőzése szempontjából, mert a legtöbb tinédzser krízisként éli meg ezeket az éveket. A rendőr őrnagy kiemelte, hogy a szülők felelőssége ebben a korban óriási, hiszen tapasztalatai szerint rengeteg lelkileg elhanyagolt fiatal él ma Magyarországon. A statisztikák alapján egy átlagos családban naponta mindössze 8-12 percet foglalkoznak egy gyermekekkel, pedig minimum napi fél óra beszélgetés lenne szükséges. Ha a szülők nem érdeklődnek, a gyermeke előbb-utóbb befelé fordul, és nem osztja meg többé problémáit a felnőttekkel.

Elhanyagolt fiatalok

Ezek a száraz statisztikák ijesztő valósággá válhatnak, ha a gyermek öngyilkosságot kísérel meg, vagy hirtelen nyoma veszik. A szakember tapasztalatai szerint sok szülő azt sem tudja, ki a gyermeke osztályfőnöke, kik a barátai, illetve, mit szeret csinálni szabadidejében.

Az internet is számos veszélyt rejthet magában, de már ingyenesen elérhető a Biztonságos Böngészés nevű program, amivel a szülő letilthat bizonyos szavakat, így a gyermekét hatékonyabban tudja megvédeni a veszélyes tartalmaktól.

Az egyház védelmet nyújt

A rendőrség után az egyház álláspontját is megismerhettük. Az egyház sokáig elítélte az öngyilkosokat, és a temetést is megtagadták az érintettől. Ilyen ma már ritkábban fordul elő, de sokan talán pont ezért félnek segítséget kérni az egyháztól. A görögkatolikus lelkésztől, Papp Miklóstól megtudhattuk, hogy az egyház hozzáállása sokat változott az elmúlt időszakban, jóval összetettebb, mint annak idején.

A lelkész szerint a vallás védőhálóként szolgálhat az öngyilkosságot fontolgatók számára, hiszen a közösség mindig megtartó erő. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az öngyilkosságra hajlamos embereket ne ítéljék el, ne stigmatizálják, hanem segítő kezet nyújtsanak feléjük. Ez azért is fontosabb, mert a Bibliában többen is eljutottak az öngyilkosság határára – gondoljunk csak Jeremiás, vagy Illés próféta történetére -, de a tett sosem következett be, hiszen mindig tovább tudtak lendülni.

Az öngyilkosság néha bűn

Papp Miklós szerint egy rendkívül bonyolult etikai kérdésről van szó, és az öngyilkosság bizonyos esetekben bűnnek számít, hiszen Isten nem arra teremtette az embert, hogy cserbenhagyja felebarátait, és önként kiszálljon az egészből. A bűn azonban nem a tettben van, hanem az oda vezető úton. Az egyház nem stigmatizál, de nem is menti fel az embert a tett alól, hiszen az öngyilkos nem szereti önmagát, ami viszont az élethez elengedhetetlen. A lelkész szerint az is megnehezíti a helyzetet, hogy nincs Krisztus helyett más, vagyis meg kell tanulnunk cipelni a terheinket.

Fotó: Patrice Gabin

Külföldön az állam is segít

A család, a segítő szervezetek és az egyházi közösségek mellett fontos az állam támogatása is, hiszen enélkül nem működhetnek a megelőző és felvilágosító programok. Külföldön számos hatékony kezdeményezés indult útjára annak érdekében, hogy visszaszorítsák az öngyilkosságok számát. Mayer Tamás segítségével megismerhettük a svéd gyakorlatot, amelyből nemcsak a civil szervezetek veszik ki a részüket, de 2008 óta az állam is.

Hosszú távú program szükséges

Alana Atkinson, a Choose Life öngyilkossági prevenciós programban szerzett tapasztalatait mutatta be, amely egész Skóciára kiterjedt. A 10 éves programot szintén támogatták a politikusok annak ellenére, hogy közben kormányváltás is történt. A 2002 óta működő mozgalom azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 20%-al csökkenti az öngyilkosságok számát. A sikert bizonyítja, hogy már 11%-al kevesebb ilyen tragédia történt, a hosszú távú programok tehát sikeresen visszaszoríthatják az öngyilkosságok számát.