A legjobb, ami a hazai könnyűzenével történhetett, az a Dalfutár. Hajós András saját ötlete alapján 2016-ban indította el formabontó „how to” jellegű műsorát, mely némi kényszerszünet után - a Samsungnak és az Artisjusnak köszönhetően - június végén újraindult. Az idei évad nyolc héten át követi nyomon a dalgyártás minden elemét a zeneszerzéstől a szövegíráson át a végső formába öntésig. Mondunk néhány komoly érvet arra, miért érdemes szorgalmasan követni.
Zenét mindenki hallgat, otthon, kocsiban, élőben, a bevásárlóközpontokban. A zene gyakorlatilag minden ember életének szerves része, azonban csak kevesen tudják, hogy mennyi szakember, pontosan hogyan dolgozik egy-egy, a rádióval is együtt dúdolható dalon
- vezette fel a Dalfutár egyszerű, de trükkös koncepciója a műsorvezető-ötletgazda.
A producer még mindent helyrehozhat
Talán a legjobb az a Dalfutárban, hogy az alkotók ki mernek és ki is tudnak lépni a kényelmes keretekből. Tegyük hozzá, hogy sokszor azért kényszer hatására, mert a feladat vagy szerzőtársak olyan kihívások elé állítják őket, melyekkel egyébként nem találkoztak volna. Szokatlan műfaji párosítások, lehetetlennek tűnő megoldások vagy az ellentétek csodálatos egyensúlya hoz létre egy-egy dalt.
A Dalfutár a művészek számára is izgalmas kísérlet, amellyel a zenészek világát és a műalkotás folyamatát szerettük volna közelebb hozni az emberekhez
- állítja Hajós András.
A logika a következő: Hajós András összeválogat egy általa kiszemelt dalszerzőt, egy szövegírót, egy producert és egy énekest, akik egymástó függetlenül és teljes inkognitóban dolgoznak a közös dal létrehozásán. A sort mindig a dalszerző indítja, a szövegíró vagy ráül erre a vonatra vagy szembemegy vele, a producer pedig az egészet leturmixolja és újrafűszerezi. A végeredményt közös ötletbörzén állítják össze a mit sem sejtő énekessel. Végül az egészet betolják a stúdióba és készre sütik.
Nem feltétlenül „öregmotoros dalgyárosok” kerülnek össze egy-egy műsor során. Spoilerezés nélkül annyit árulhatunk el, hogy meglepő szerepekben váratlan szereplők is feltűnnek. Így például az első két adást erősíti mindenki kedvenc stand-uposa, Kőhalmi Zoltán, a második csapatban a színész Vecsei H. Miklós kapott helyet, de nem született volna dal a pécsi zenei szálat gombolyító Lovasi András nélkül sem. Valószínűleg a Samsung hatása, akik elkötelezettek a fiatal művészgeneráció iránt, hogy minden adásra jut egy-egy ifjú alkotó, ahogy az Artisjus-díjas Kozma Kata.
Hajós András nem viselkedik mindent kézben tartó „bábjátékosként”, a briefelés, majd az összeboronálás után hagyja dolgozni a csapatokat (akik nem is biztos, hogy kezdetben egy húron pendülnek!). A munkafolyamat során rengeteget megtudhatunk a dalgyártás mechanizmusáról: hogyan alakul át a szöveg a ritmus szempontjai szerint, mennyire fazonírozhatja az énekes saját szájíze szerint a dalt, és mit csinál egyáltalán egy zenei producer.
Egymáshoz képest homlokegyenest eltérő stílusban, műfajban alkotó szöveg- és dalszerzők feszülnek egymásnak a mélyvízbe dobott énekessel, és hogy ebből mi lesz, azt csak a producer tudja. Vagy még ő sem?
A harangra is kattintani kell, nem csak a követésre
2019-ben a tévéből a YouTube-ra költözött a Dalfutár, aminek csak pozitívumát lehet kiemelni: minden műsor újranézhető, reklámszünet-mentes és persze mobilbarát, ha kisképen akarjuk nézni. A 40 perces adásokat két részletben teszik fel, így a végkifejletre pár napot várni kell, viszont egy-egy komplett klipet is kapunk a már elkészült dalhoz. Az első két csapatot már nyomon lehet követni a Dalfutár Youtube csatornáján!
