Cirkusz és operett meglepő találkozása

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kálmán Imre világszerte népszerű Cirkuszhercegnője először zengi be a szigeti nagyszínpadot

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad nagy dobásra készül 80. születésnapján: Kálmán Imre nagyoperettjének, a Cirkuszhercegnőnek bemutatójára. A három felvonásos előadást július 20-án és 21-én láthatja a közönség a Budapesti Nyári Fesztivál keretében. A szívhez szóló szerelmi történetet, valamint a két grandiózus műfajnak – operettnek és cirkusznak – látványos találkozását a Miskolci Nemzeti Színház társulata kelti életre, együttműködve a Szabad Tér Színházzal és a Fővárosi Nagycirkusszal. Az előadás rendezője Szabó Máté otthonosan mozog a nagy ívű zenés műfajokban, pályája bővelkedik mind opera-, mind operett-rendezésekben.

Galéria ikon

4

Galéria: Cirkusz és operett meglepő találkozása

Az anekdota szerint a Cirkuszhercegnő egy viccelődés okán született meg: Kálmán Imre két librettistájával, Julius Brammerrel és Alfred Grünwalddal sétálgatott a Práterben, amikor azt találta mondani, „Uraim, kéne már írnunk egy jó operettet”. A Bajadér és a Marica grófnő átütő sikere után a szerzőpáros kissé hidegen fogadta a felszólítást, s kérdésükre, hogy miről szóljon az operett azt a választ kapták, hogy „Miről, miről? Hát, természetesen a cirkuszról!”

A Cirkuszhercegnő Kálmán Imre egyik legsikerültebb és legnagyobb nemzetközi karriert befutó műve. 1926-ban mutatta be a Theater an der Wien, ahol több mint 300 előadást élt meg, aztán végigsöpört Budapesten, Párizson, Londonon, Szentpéterváron, végül a New York-i Broadway-en kötött ki.

Kálmán Imre műve a látszat ellenére nemcsak egyszerű szerelmi történet. Bár egy férfi és egy nő heves, szenvedélyes szerelme áll a középpontjában, a kor komoly társadalmi kérdéseit feszegeti. A Cirkuszhercegnő nem a cirkuszi porondon, hanem a kulisszák mögött játszódik. E két világ összeegyeztetése Szabó Máté rendezésében az emberi lélek metaforája is. Az álarc, a publikum előtti magány a színháztörténetben már sokszor megfogalmazott paradoxonja áll szemben itt a takarás szürreálisnak tűnő, mégis valóságos világával.

További információk: www.szabadter.hu

Hirdetés ‎
Hirdetés ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.