Kálmán Imre világszerte népszerű Cirkuszhercegnője először zengi be a szigeti nagyszínpadot
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad nagy dobásra készül 80. születésnapján: Kálmán Imre nagyoperettjének, a Cirkuszhercegnőnek bemutatójára. A három felvonásos előadást július 20-án és 21-én láthatja a közönség a Budapesti Nyári Fesztivál keretében. A szívhez szóló szerelmi történetet, valamint a két grandiózus műfajnak – operettnek és cirkusznak – látványos találkozását a Miskolci Nemzeti Színház társulata kelti életre, együttműködve a Szabad Tér Színházzal és a Fővárosi Nagycirkusszal. Az előadás rendezője Szabó Máté otthonosan mozog a nagy ívű zenés műfajokban, pályája bővelkedik mind opera-, mind operett-rendezésekben.
Az anekdota szerint a Cirkuszhercegnő egy viccelődés okán született meg: Kálmán Imre két librettistájával, Julius Brammerrel és Alfred Grünwalddal sétálgatott a Práterben, amikor azt találta mondani, „Uraim, kéne már írnunk egy jó operettet”. A Bajadér és a Marica grófnő átütő sikere után a szerzőpáros kissé hidegen fogadta a felszólítást, s kérdésükre, hogy miről szóljon az operett azt a választ kapták, hogy „Miről, miről? Hát, természetesen a cirkuszról!”
A Cirkuszhercegnő Kálmán Imre egyik legsikerültebb és legnagyobb nemzetközi karriert befutó műve. 1926-ban mutatta be a Theater an der Wien, ahol több mint 300 előadást élt meg, aztán végigsöpört Budapesten, Párizson, Londonon, Szentpéterváron, végül a New York-i Broadway-en kötött ki.
Kálmán Imre műve a látszat ellenére nemcsak egyszerű szerelmi történet. Bár egy férfi és egy nő heves, szenvedélyes szerelme áll a középpontjában, a kor komoly társadalmi kérdéseit feszegeti. A Cirkuszhercegnő nem a cirkuszi porondon, hanem a kulisszák mögött játszódik. E két világ összeegyeztetése Szabó Máté rendezésében az emberi lélek metaforája is. Az álarc, a publikum előtti magány a színháztörténetben már sokszor megfogalmazott paradoxonja áll szemben itt a takarás szürreálisnak tűnő, mégis valóságos világával.
További információk: www.szabadter.hu
