Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fájdalom arcai
A fájdalom olyan sokféle lehet, mint ahányféle az ember maga: lehet szúró, égető, nyomó, lüktető. Befolyásolja a közérzetünket és a teljesítményünket, a szenvedés alanya pedig minél gyorsabb enyhülést keres. A fájdalom azonban nemcsak korlát és teher, hanem fontos jelzőfunkció is. A testünk jelzi, hogy valami nincs rendben és felhívja a figyelmet terhelhetőségének korlátaira. Néhány esetben a fájdalom krónikussá válhat.
A fájdalmat azonban nem szükséges egyszerűen elviselni. Vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerekkel jól kezelhető, és egyéb, nem gyógyszeres megoldásokkal tovább erősíthető ezek hatása.
Mi a fájdalom, és hogyan keletkezik?
A tudományos meghatározás szerint a fájdalom egy kellemetlen érzékszervi és emocionális jelenség, amit aktuális vagy legalábbis potenciális szöveti károsodás kísér, vagy ilyen károsodással kapcsolódva írható le.1 A fájdalom esetében tehát egyrészt érzékelésről, másrészt már beállt, vagy fenyegető szöveti károsodásról van szó. A különböző fájdalmakat fennállásuk időtartama (akut vs krónikus) és eredetük (szomatikus vs viscerális) szerint sorolják be.
A fájdalom többféle módon keletkezhet. Ha a speciális idegvégződéseket, azaz a fájdalomreceptorokat – melyek pl. a bőr alatt helyezkednek el - hő, hideg, nyomás, kémiai anyagok, vagy sérülések stimulálják, akkor elektromos impulzusok keletkeznek, melyek a gerincvelőn keresztül eljutnak az agyba. Mikor ezeket az impulzusokat az agy különböző részei feldolgozzák, csak akkor válik a fájdalom tudatossá.
A fájdalom kiindulhat a csontokban, kötőszövetekben, izmokban, ízületekben vagy belső szervekben elhelyezkedő idegvégződésektől is. Ilyenek lehetnek például a balesetből, operációból származó fájdalmak.2,3 Az idegsérülések, mint a becsípődés is kiválthatnak fájdalmat.3 Ezeket neuropatikus fájdalomnak nevezik, és a lakosság kb. 1 %-át érintik.4 Lelki betegségek, mint a félelem, depresszió vagy stressz is kiváltóokok lehetnek.5
Akut és krónikus fájdalom
A fájdalom lehet akut, de kialakulhat krónikus fájdalom is. Az akut fájdalom rövid ideg tart, az oka többnyire ismert, és ennek megfelelően kezelhető. A fájdalom azonban krónikussá is válhat. Eltarthat akár 3-6 hónapig annak ellenére, hogy a kiváltóok, pl. egy sérülés már megszűnt, és a fájdalom nem tölti be többé a vészjelző szerepet.6 A krónikus fájdalom esetében a tünetet kezelik.
A fájdalom kezelése
Még mindig gyakran érvényesül az a vélemény, hogy a fájdalmat el kell viselni. Ez nem csak nem igaz, hanem kockázatos is. A fájdalomingerek, melyek hosszabb ideig fennállnak, az agy és a gerincvelő fájdalomfeldolgozásáért felelős régióiban változást okozhatnak. Kialakulhat egyfajta fájdalomemlék, és így maga a fájdalom válik betegséggé.
A fájdalom kezelése annak fajtájától, intenzitásától és hosszától függ. Az enyhe-középsúlyos fájdalmak enyhítésére elsősorban vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek állnak rendelkezésre, melyek közül a nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) egyúttal gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatással is rendelkeznek (pl. az ibuprofén vagy az acetilszalicilsav), illetve vannak még egyéb láz- és fájdalomcsillapítók is, mint a paracetamol. Ezek a szerek enyhülést hozhatnak, mindegy, hogy migrénről, fejfájásról, fogfájásról, derék- vagy ízületi fájdalomról, vagy akár megfázás okozta végtag- és torokfájdalomról van szó. Ilyen gyógyszer a vény nélkül kapható Advil* Ultra Forte (400 mg Ibuprofen). Az Advil* Ultra Forte modern lágy kapszulája folyékony formában tartalmazza a hatóanyagot, ami gyors felszívódást, ezáltal gyors fájdalomcsillapító hatást eredményez. A fájdalomcsillapító hatás akár 10 perc múlva érezhető.
A fájdalomcsillapító készítményeket nem ajánlott hosszabb ideig vagy nagyobb adagokban szedni orvosi konzultáció nélkül. Nagyon erős vagy hirtelen jelentkező, több napig fennálló, ismeretlen eredetű fájdalom esetén orvoshoz kell fordulni. A kockázatok és mellékhatások tekintetében pedig érdemes elolvasni a betegtájékoztatót.
1. Classification of Chronic Pain, Second Edition, "Part III: Pain Terms, A Current List with Definitions and Notes on Usage" (pp 209-214); IASP Task Force on Taxonomy, edited by H. Merskey and N. Bogduk, IASP Press, Seattle, 1994.
2. Goucke CR. Med J Aust. 2003 May 5; 178(9): 444-7.
3. American Academy of Pain Medicine. Management of chronic pain syndromes: issues and interventions. Pain Med. 2005; 6(suppl 1): S1-S20.
4. Stacey BR. Am J Phys Med Rehabil. 2005 Mar; 84(3 Suppl): S4-16
5. Michael Zenz, Ilmar Jurna: Lehrbuch der Schmerztherapie, Grundlagen, Theorie und Praxis für Aus- und Weiterbildung, 2. Aufl age 2001, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbH Stuttgart, ISBN 3804718051, m 75,70.
6. Grichnik KP et al. J Med. 1991 May; 58(3): 217-20.
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft
1123 Budapest, Alkotás utca 53.
