November 14. a diabétesz világnapja! Több mint húsz éve ez a nap arról szól, hogy felhívjuk a figyelmet a cukorbetegség veszélyeire, a megelőzés jelentősségére, valamint arra, hogy helyes kezeléssel, életmóddal és táplálkozással kontroll alatt tartható a betegség. Fontos kérdés tehát az is, mit ehet a cukorbeteg, hogy elkerülje állapota súlyosbodását.
A cukorbeteg sem eszik nagyon mást, mint egy egészséges ember – ebből pedig az következik, hogy a cukorbetegeknek szóló étkezési tanácsok mindenki más számára is megfontolandóak. Különösen annak a fényében, hogy körülbelül annyian állnak a diabétesz küszöbén – csak még nem tudnak róla – mint amennyien ténylegesen cukorbetegek. Ma Magyarországon mintegy 800 ezer embert érint a diabétesz – ennyien kényszerülnek arra, hogy mindenképpen megválogassák az étrendjüket, ha nem akarják, hogy a betegség még súlyosabb formát öltsön náluk.
Legyen rostos, ne legyen zsíros
Nem feltétlenül kell diabetikus ételeket fogyasztaniuk a cukorbetegeknek, ezek egyébként sem tartalmaznak kevesebb zsírt és energiát, mint nem diabetikus megfelelőik, viszont jóval drágábbak azoknál. Érdemes azonban néhány dolgot észben tartani bevásárláskor.
A kenyér akkor jó, ha rostos. De nem a színe számít, a barnaságát ugyanis a maláta vagy a karamell is okozhatja. A zöldségek esetében az ökölszabály az, hogy 10 dkg ne tartalmazzon 5 grammnál több szénhidrátot. Ilyen a paradicsom, a paprika, a saláták vagy a retek. Érdemes idényzöldséget vásárolni, mert abban kevesebb a vegyszer – véli Janovits Gabriella, táplálkozási tanácsadó. A szőlő viszont tiltott gyümölcs a cukorbetegek számára, és aszalt gyümölcsöket sem tanácsos fogyasztaniuk.
Íme néhány gyümölcs, aminek határérték alatti, vagy kifejezetten alacsony a szénhidrát tartalma: alma, körte, őszibarack.
Az interneten (például itt) és cukorbeteg gondozókban beszerezhetők azok a tápanyag táblázatok, amelyek útmutatóul szolgálhatnak a cukorbeteg számára. Fontos tudnivaló, hogy az itt feltüntetett értékek kizárólag a nyers, és meghámozott élelmiszerekre vonatkoznak!
Az élelmiszerek összetételére vonatkozó, leginkább hasznos információ a cukorbetegek számára a termékek glikémiás indexe (GI) volna (ez azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan szívódik fel belőlük a cukor a véráramba), amit azonban a gyártók általában nem tüntetnek fel a termékeken, de az említett tápanyag táblázatok általában ezt is tartalmazzák.
Természetesen, a tejtermékek esetében is igaz, hogy a minél alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszereket szabad csak a kosárba tenni. Bármilyen fursa is, a kefir például nem fér bele, de a mozzarella igen. Dietetikus szakértőnk szerint viszont a margarin nem feltétlenül egészségesebb, mint a vaj, bár általában mégis igaz, hogy a cukorbetegek jobb, ha a növényi eredetű, telítetlen zsírokat tartalmazó élelmiszereket választják. Ebből a szempontból a pálmaolaj mégis kivétel, mert telített zsírokkal van tele.
A húsoknál is igaz ugyan, hogy az alacsonyabb zsírtartalmú mindig előnyösebb, viszont a képet erősen árnyalja, hogy miként készítjük el őket. Rántva a csirkehús sem sokkal jobb, mint a sertés oldalas. A szakértő a roston sütést, zacskós sütést, vagyis a zsírokat nélkülöző elkészítési módokat ajánlja.
Na és hogy mi a helyzet az édességekkel?
A cukorpótlóknak és a mesterséges édesítőszereknek hála, ma már ezekről sem kell lemondaniuk az édesszájú cukorbetegeknek. Az utóbbiak egyáltalán nem tartalmaznak szénhidrátot. Érdekes kivétel a napjainkban egyre népszerűbb sztívia, ami ugyan természetes, növényi eredetű, még sincs benne szénhidrát, pedig akár kétszázszor is édesebb lehet a répacukornál. A szakértő a mesterséges édesítőszerek rákkeltő, egészségkárosító hatását tévhitnek tartja – hacsak nem esszük két marokkal őket nap mint nap, ettől nem kell tartani senkinek.
Neked se legyen nyolc!
Már csak azért sem mindegy mit és mennyit esznek a cukorbetegek, mert a kormány idén érvénybe lépő rendelete értelmében megváltozott az úgynevezett humán és analóg inzulinok finanszírozása. A jövőben a társadalombiztosítás csak akkor tartja fenn az analóg típusú inzulin támogatását, ha a beteg úgynevezett szénhidrátanyagcsere célértéke (HbA1c) a rendeletben megállapított 8-as szint alatt marad. Ellenkező esetben vagy át kell állni az olcsóbb humán inzulinra, vagy a gyógyszertámogatás mértéke 50 százalékra csökken, vagyis a betegnek többet kell fizetnie a készítményért. A cukorbetegek a legtöbb esetben helyes étkezéssel és megfelelő testmozgással a határértéken belül tudják tartani a szénhidrát anyagcseréjüket.
Ha körültekintően intézzük a családi bevásárlást, saját pénztárcánkon is tapasztalhatjuk, hogy az egészséges élelmiszerek nem kerülnek feltétlenül többe.
Meg kell tanulnunk együtt élni vele
Mára a cukorbetegség világméretű járvány formáját öltötte, amivel egyre nehezebben küzd meg az egészségügyi rendszer: jelenleg csaknem 300 millió cukorbeteget tartanak számon világszerte és ez a szám dinamikusan nő. A megelőzés hangsúlyozása mellett, egyre inkább szükség van arra is, hogy megtanuljon az emberiség együtt élni ezzel a betegséggel. A cukorbetegség ugyanis lehet egy olyan állapot, ami nem feltétlenül vezet el a súlyos szövődményekhez – egészséges életmód és helyes kezelés mellett lehet esélye egy cukorbetegnek is ugyanolyan teljes értékű életet élni, mint bárki másnak.
Sorozatunk előző cikke: http://index.hu/info/2012/11/10/betegsegek_regen_es_ma/
A cikk a Sanofi közreműködésével készült.
