Közeledett a szombat, ezért sietve helyezték végsőnek hitt nyugalomra Jézus testét – egy tehetős férfi adta át neki saját sírhelyét.
Jézus korában ha senki sem jelentkezett arra, hogy egy keresztre feszített ember holttestét eltemesse, tömegsírba vetették azt – Aritmatheai József, egy gazdag tanítványa saját sírja felajánlásával akadályozta meg, hogy Jézussal is így történjen.
A cikk további részéből kiderül, hogy
- ki volt a nagylelkű jótevő
- miért kellett sietve eltemetni Jézust
- és mi történt sírjával az elmúlt két évezredben.
Aritmatheai Józsefről nem csak az derül ki Máté evangéliumából, hogy Pilátusnál jelentkezik azzal, hogy vállalja Jézus temetését, de az is, hogy tehetős férfi és Jézus egyik követője lehetett. Egyes feltételezések szerint a zsidók legfontosabb politikai, vallási és igazságszolgáltatási szervezetének, a szanhedrinnek tagja is lehetett. A Nagy Szanhedrinnek, mely Jeruzsálemben működött, 71 tagja volt: ez nemcsak vallási kérdésekben döntött, hanem a legfelsőbb bírósági szerepet is betöltötte.
Így temették el Jézust
A Biblia szerint tehát József volt az, aki a Krisztust elítélő Pilátushoz elment kikérni a holttestet, majd azt lenvászonba tekerve elvitte saját sírhelyéhez, mely nemrég készült el. A gyolcsokba tekert testet a barlangban helyezte el, majd annak bejárata elé követ gördítettek, így lezárva azt.
Mária, Jézus anyja, valamint Mária Magdolna maradtak ezután a sírhely előtt.
A temetés során nem tartották be azokat a szabályokat, amelyeket más időkben fontos lett volna: ebben az időben illatos olajokkal kenték be az elhunytak testét, majd szorosan ruhákba tekerték. Ez Jézus esetében elmaradt, amelynek oka a közelgő szombatban keresendő.
Közeledett az ünnep
Az Újszövetséget jól ismerők János evangéliumából tudják, hogy a zsidó elöljárók azt kérték a római katonáktól: törjék el a megfeszített férfi lábszárát, hogy halála hamarabb következzen be. Közelgett ugyanis Pészah, a zsidók egyiptomi kivonulásának ünnepe, a szombatot pedig nem szennyezhette be a keresztfán maradt holttest. Temetetlenül sem maradhatott Jézus, azonban arra nem volt lehetőség, hogy a megfelelő szertartásokat elvégezzék, ezért alakulhatott úgy, hogy az asszonyok arra készüljenek: az ünnep után majd elgördítik a követ, és megteszik azt, amire pénteken nem volt lehetőségük. Emiatt is ment vissza hétfőn Mária Magdolna a sírhoz, ám azt akkor már üresen találta.
Aki szeretné, az ma is meglátogathatja a Szent Sírként ismert helyet: a kereszténység egyik legfontosabb épületegyüttese öt templomból áll, melyek a Golgotára épültek. A terület magába foglalja Jézus Krisztus halálának helyszíne mellett a sírt is, amelyben a fent leírt események zajlottak.
Már a negyedik század óta látogatják ezt a területet a zarándokok, mai formáját azonban a 12. században nyerte el.
A Szent Sír-templom szentélye arra a barlangra épült, amelybe Jézust eltemették – a látogatók egy márványfülke előtt imádkozhatnak. Ennek belsejében van a kőpad, melyre a halottat fektették. A sírhelyet 2016-ban restaurálták, a 9 hónapon át tartó munkálatok végén pedig egy fontos változtatást is végrehajtottak. A felújításra nagy szükség volt: az évszázadok során annyira rossz állapotba került az épületszerkezet, hogy összeomlással fenyegetett.
Eredetileg a barlang teljes falát márvánnyal fedték le, azonban a restaurátorok egy fontos változtatást is végrehajtottak. Vágtak egy kisebb ablakot a márványba, melyen keresztül látható az eredeti sírbarlang falazata – azok a kövek, amelyek közt Jézus feltámadt.
Kapcsolódó: ennyit ér ma a 30 ezüstpénz, amit az áruló Júdás tettéért kapott.
