Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Évente legalább 30 ezer munkahelyi baleset történik hazánkban, de csak kevesen tudják, milyen kártérítési tételre számíthatnak, így egy elhamarkodott nyilatkozattal akár súlyos millióktól eshetnek el.
Ilyenkor a kártérítéssel a munkáltató felelőssége a munkavállalót olyan helyzetbe hozni, mintha az nem szenvedett volna balesetet.
Egy ízületet érintő csonttörés esetén akár tízmillió forintos kártérítés is járhat.
Hazánkban évente 400 milliárd forintnyi kártérítést fizetnek ki a cégek a munkahelyi balesetek miatt: ha perig mérgesedik a helyzet, ahol a munkáltató kártérítési igényének ad helyt a bíróság, százmilliós összeget is megítélhetnek.
A munkáltatónak ezt kell térítenie baleset esetén
A munkáltató a munkavállalónak a munkaviszony körében elmaradt jövedelmét, a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelmét, dologi kárát és költségeit, az egészségkárosodásnál felmerülő egyéb kártételeit, valamint a hozzátartozó kárát tartozik megtéríteni, tudta meg az Economx Szabó Imre Szilárdtól, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnökétől.
Az összes baleset 25-30 százalékát a 7-13 nap közötti munkahelyi távolmaradással járó esetek adják.
Baleset kapcsán megállapítható tételes kártérítés, vagy visszatérő kártételek esetén járadék, amely jövedelem- vagy tartáspótló is lehet. Amennyiben a kár mértéke pontosan nem számítható ki, általános kártérítés állapítható meg.
A szakértő ugyanakkor azt is elmondta a lapnak, hogy
a munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalója egészségkárosodása miatt keletkezett kárért akkor áll fenn, ha okozati kapcsolat merül fel a kár és a munkaviszony között,
illetve bekövetkezik maga a kár (vagyoni sérelem) vagy személyiségi jogi sérelem (nem vagyoni sérelem). A munkavállalónak bizonyítania kell a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését.
Mentesülhet is a munkáltató a felelősség alól
Két esetben történhet meg ez: ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, illetve ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Ugyanakkor, a magas kártérítési összegek mellett a megemelkedett munkavédelmi bírság tételei is lehetnek ma már több tízmilliósak, így a munkavállalóknak amellett, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel jár el, érdemes lehet sérelemdíj-követelésekre is kiterjedő balesetbiztosítást kötnie.
