A hetekben többször cikkezett arról a magyar média, hogy a Farkas Icuska nevű TikTok-felhasználó egy kihívás vagy fogadás miatt élő adásban felgyújtotta a pólóját, emiatt súlyos égési sérüléseket szenvedett, és tüdőgyulladásban meghalt a kórházban.
Arról kevesebb anyag született, hogy vajon mi vezetett ide, és hogy milyen állapotban vannak a nő kiskorú gyermekei, akik végignézték anyjuk tették. Egyszerű lenne azzal elintézni a dolgot, hogy a nő őrült volt, és hogy milyen szülő az, aki ilyesminek kiteszi a gyerekét, vagy általában a szeretteit. Ám ezzel nem teszünk mást, csak ítélkezünk, ahelyett, hogy megállnánk egy pillanatra, és elgondolkodnánk azon, hogyan éljük a mindennapjainkat. Vélemény.
Magyarországon még mindig tabu a mentális egészség
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben szerencsére egyre többen ismerték fel, hogy a mentális egészség ugyanolyan fontos, mint a fizikai, a traumákról való beszéd, azok feloldása még mindig tabutéma, gyengeségnek számít. Tegye fel a kezét, aki még soha nem hallotta a szüleitől, nagyszüleitől, hogy a fiúknak nem szabad sírni, mert az lányos, vagy hogy a problémákat nem visszük ki a családból, mert nem teregetjük ki a szennyest, még szakembernek sem. Pedig ilyenkor nem teszünk mást, mint a szőnyeg alá söpörjük a gondokat, a feszültséget.
Pont úgy viselkedünk, mint az a bizonyos madár, aki becsukja a szemét, hogy ne lássa a rátámadni készülő macskát, ám ettől a veszély nem múlik el. A frusztráció, a feszültség pedig kinél lassabban, kinél gyorsabban, de beissza magát a sejtekbe, és belülről bomlasztja a mentális egészségünket, ami aztán előbb-utóbb fizikai problémává alakul, mert a stresszhormonok növekedése a szervezetben keringési zavarokat, magas vérnyomást, szívproblémákat okozhat.
De nemcsak azt. Függőséghez is vezethet, ha nem ismerünk eszközöket arra, hogy hogyan kezeljük a stresszt, ami mindennap ott van az életünkben: megélhetési vagy párkapcsolati gondok, feszültség a munkahelyen, vagy csak olyan normatív krízisek, mint egy szerettünk elvesztése, munkahelyváltás stb.
Azt is tudjuk, hogy a függőségnek sok arca van: nem kell mindjárt drogokra vagy alkoholra gondolni.
Akad, akiből stresszevő lesz, mások dohányoznak, vagy annyit vásárolnak, hogy eladósítják magukat, netán, mint a fenti esetben, a közösségi média rabjaivá válnak. Ez a tünet.
Mindig a megelőzés az egyszerűbb
Ez egy olyan alaptétel, amit tudunk a kocsinkról: ha minden évben szervizeljük, akkor kisebb eséllyel kell vagyonokat rákölteni, mint ha mindig elnapoljuk a dolgot, és lerobbanunk nyaralásra menet az autópályán. De miért nem tudjuk ezt a mentális jóllétünkről? Hány jele lehetett annak, hogy a jászsági nő nincs jól? A férje elmondta, hogy TikTok-függő, és hogy napi 18 órát tölt videók gyártásával. De komolyan senki nem látta, hogy baj van? Sem a férj, sem a családtagok, a barátok, valaki?
Feltehetően nem. És ha mégis, vajon hova fordulhattak volna a faluban, amikor még nagyobb városokban is nehéz bejutni ambulánsan pszichoterápiára, a magánegészségügyi ellátás pedig csak a társadalom egy szűk rétege számára megfizethető, de még ezeknek az embereknek is olykor heteket kell várniuk.
Az Economx-nek nyilatkozó Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója elmondta:
„A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem a lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik.”
Tehát az emberek mentális problémáinak gazdasági hatása is van, viszont a magyar egészségügy és a magyar társadalom sem tart ott, hogy lépéseket tegyen az ügyben.
Hogy megmenthették volna a jászsági nőt? Sosem fogjuk megtudni. De hogy a rendszer, amely nem látta őt, és nem látta el őt, beteg, az biztos.
Ennek további bizonyítéka az, hogy egy 12 éves lány vetett véget életének Magyarországon. Erről szóló véleményünket itt olvashatod.
