A fúrt kutak amnesztiája 2024 végére megszűnt, de azóta is sok a félreértés a szabályozással kapcsolatosan.
A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete több fontos részletet is tisztázott. A szakmai szervezet szerint sokan még mindig úgy gondolják, hogy minden 50 méternél sekélyebb kút automatikusan engedély nélkül létesíthető, pedig a szabályozás ennél jóval bonyolultabb – írja a delmagyar.hu.
Minden kutat be kell jelenteni
A szakemberek hangsúlyozták: minden új fúrt kutat kötelező előzetesen bejelenteni, ennek elmulasztása pedig komoly bírságot vonhat maga után.
A díjmentes legalizálási lehetőség 2024 végével megszűnt, így az engedély nélkül létesített kutak ma már illegálisnak számítanak. Magánszemélyek esetében több százezer forintos büntetés is kiszabható emiatt, cégeknél pedig akár milliós tételről is szó lehet.
Nem önmagában az 50 méter számít
Az egyesület szerint az egyik leggyakoribb tévedés az úgynevezett 50 méteres szabállyal kapcsolatos. Nemcsak a kút mélysége ugyanis a lényeg, hanem az is, milyen mélyen található az első vízzáró réteg.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Ha ez a réteg 50 méternél mélyebben van, bizonyos háztartási kutak egyszerűbb eljárással létesíthetők. Az 50 méternél mélyebb, az első vízzáró réteget elérő, illetve nagyobb vízigényt kiszolgáló kutak esetében azonban továbbra is szükség lehet külön engedélyezésre.
Ezeket a kutakat nem érinti a szigorítás
A szakmai szervezet kiemelte: a háztartási célú, sekély kutak többségét nem érintik a legszigorúbb előírások. Amennyiben a kutat például kerti locsolásra vagy állatok itatására használják, és az nem ütközik a mélységi vízzárórétegi szabályozásba, nincs szükség új vízórára vagy engedélyre.
Más a helyzet azonban a mélyfúrású vagy ipari célú kutaknál. Az öntözési célú mezőgazdasági kutak, kertészetek vagy állattartó telepek vízellátását biztosító rendszerek esetében szigorúbb engedélyezési szabályok érvényesek.
Már nem a jegyzőhöz kell fordulni
A szabályozással az ügyintézés rendje is megváltozott. A bejelentéseket már nem a települési önkormányzat jegyzőjénél kell megtenni, hanem a vármegyei kormányhivatalok vízügyi hatósági főosztályainál.
A kertek egyik legvízigényesebb része a gyep, nem véletlen, hogy egyre többen keresnek helyette valamilyen alternatív megoldást.
