A hőkupolák nem most jelentek meg, de hatásuk a klímakatasztrófa miatt egyre szélsőségesebbé válik. Ez az időjárási jelenség nem azonos a kánikulával, de még a hőhullámmal sem, létrejötte más változóktól függ.
Az elmúlt évek nyarai egyre gyakrabban hozzák el azt az érzést, mintha a levegő maga is forróvá vált volna. A hőmérők higanyszála egyre magasabbra kúszik, a városok betonrengetege éjszaka sem hűl le igazán, és azzal is kénytelenek vagyunk szembenézni, hogy ez a helyzet a klímaváltozás miatt nem nagyon fog javulni, sőt!
A hőkupola nem csak kánikula?
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy bár a köznyelvben a kánikulát, a hőhullámot vagy a hőkupolát egymással felcserélhető szinonimaként használják sokan, a három elnevezés három különböző dolgot takar.

- Kánikula: tartósan meleg időszak, amikor a hőmérséklet a nyári átlag fölé emelkedik, de önmagában nem feltétlenül szélsőséges jelenség.
- Hőhullám: több napon át tartó, az átlagosnál jóval magasabb hőmérséklet, amelyet a forró nappalok és a kevésbé lehűlő éjszakák tesznek veszélyessé.
- Hőkupola: egy magasnyomású légköri helyzet, amely csapdába ejti a meleg levegőt, és tovább erősítheti a hőhullámokat, rekordmeleget okozva.
Miért alakul ki a hőkupola?
A jelenség hátterében egy makacs magasnyomású légköri képződmény áll. Amikor egy ilyen rendszer kialakul, a levegő nagy magasságokból lefelé kezd áramlani. Ahogy süllyed, összenyomódik és felmelegszik, a folyamat pedig a felhőképződést is megakadályozza. A tiszta égbolt miatt több napsugárzás éri el a felszínt, amely tovább melegszik, a folyamat pedig egyre inkább önmagát erősíti.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
![]()
Innen ered a hőkupola elnevezés is: mint ha egy hatalmas, láthatatlan fedő borulna egy terület fölé, amely alatt csapdába esik a forró levegő.
A lesüllyedő levegő ráadásul stabilizálja a légkört, így nehezebben alakulnak ki azok a feláramlások és időjárási frontok, amelyek általában szelet és változékony időt hoznak.
A helyzetet tovább súlyosbítja a talaj kiszáradása is, amiből hazánknak is bőven kijut. Normális körülmények között a növényzet és a nedves talaj párologtatással hűti a környezetet, aszályos időszakokban azonban ez a természetes folyamat jelentősen gyengül.
A betonrengeteg foglyul ejti a hőséget
A városokban a hőkupolák hatása még erősebben érezhető. A beton- és aszfaltfelületek napközben elnyelik a hőt, majd éjszaka lassan visszapumpálják a környezetbe.
Emiatt a nagyvárosokban gyakran több fokkal magasabb lehet a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken – ez a hősziget-hatás. Amikor egy hőkupola napokon keresztül uralja az időjárást, a városi környezet valóságos katlanná változik.
A helyzet nem javul, sőt!
Nem a klímaváltozásnak köszönhetjük a hőkupolákat, már a pusztító folyamat előtt is léteztek, de jelentősen felerősíti a hatásukat. A Föld felmelegedésével magasabb hőmérsékletről indulnak ezek az események, ezért ugyanaz a magasnyomású helyzet ma erőteljesebb forróságokat produkál mindenhol, így természetesen Magyarországon is.
A klímakatasztrófa ráadásul a hőkupolák kialakulásához szükséges más „összetevőket” is felerősít, így például a talaj kiszáradását is. Ugyanakkor klímaváltozás nem teszi gyakoribbá ezeket a légköri jelenségeket, de a levegő felmelegedése egyre erőteljesebb, és a rendszer egyre hosszabb ideig maradhat fenn. Ezzel pedig nemcsak a környezetre helyez rendkívüli terhelést, hanem ránk, emberekre is.
Ma már hazánkban sem ritka a 40 Celsius-fokot is meghaladó hőség, legutóbb Szécsényben dőlt meg az abszolút melegrekord, június 30-án kerek 42 Celsius-fokot mértek. Az ilyen forróság pedig megterheli a szívet és a keringési rendszert, ami különösen a gyerekekre és az idősebbekre jelent veszélyt. A nálunk is rekordmeleget hozó hőséget a szakemberek több mint 20 ezer halálesettel hozták összefüggésbe Európa-szerte.
Kapcsolódó: A szélsőséges időjárás ma már nem csak azt jelenti, hogy nagyon melegünk van, vagy a szántóföldek rendszeres öntözésre szorulnak, hanem azt is, hogy kiszáradnak tavaink.
























