borderline tünete

A borderline személyiségzavar, amely hangulatingadozásokkal és alacsony feszültségtűréssel jár, valamint az elhagyatástól való masszív félelemmel és érzelmi labilitással jellemezhető, a leggyakoribb személyiségzavar. Becslések szerint a népesség 2-3 százalékát érinti, de sokan vannak olyanok, akik nem jutnak el szakemberhez, és nem kapnak diagnózist.

Amikor valakinek borderline tünetei vannak, nehéz éreztetni vele, hogy értékes, szerethető. Gyakran belső üresség kínozza, és attól retteg, elhagyják. Ha a legkisebb gyanú is felmerül benne, hogy mellőzik, rögtön támadásba lendülhet, vagy önkárosítással saját maga ellen irányíthatja az agresszióját. Hajlamos provokálni és tesztelni a környezetében élőket, hogy megtudja, eléggé értékelik-e őt. Ez a tesztidőszak szinte soha nem ér véget.

Bár egyesek csak túlzott érzékenységnek hiszik, a borderline személyiségzavar sokkal súlyosabb mentális betegség, mint ahogy azt az ismerősök vagy barátok gondolnák. Az egyik legfontosabb jellemzője a szélsőséges érzelmi-indulati reakciókra való hajlam. Ez a személyiségfejlődés mély rétegeit érintő korai érzelmi zavarból ered, aminek felismerésére a személy nem képes, így nem éli meg saját reakciói túlméretezettségét, irreális felfokozottságát sem.

 

A borderline személyiségzavarban szenvedők gyermekkorukban rendkívüli elhagyatottságot tapasztaltak, és felnőve attól tartanak, hogy mások is ezt teszik majd velük. Egy szakértő szerint 3 jel arra utal, hogy borderline személyiségzavarban szenvedővel randevúzol épp. 

1. Miután a nézeteltérések hatalmas harcokká fajultak, bocsánatért esedezik

A borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedő emberek erősen félnek az elhagyástól, ami megnehezítheti a kapcsolatokban való eligazodást. Más személyiségzavarokhoz hasonlóan a mögöttes félelmük gyerekkorukból ered, amikor extrém érzelmi vagy fizikai elhagyatottságot tapasztaltak.

„Tehát kifejlesztették bennük ezt az érzékenységet az elhagyásra és az elutasításra, és úgy igyekeznek végigmenni az életen, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ez többé nem fordul elő velük”

– emelte ki Anthony Smith mentális egészségügyi tanácsadó a témában. 

Smith szerint az olyan viselkedések, mint a fekete-fehér gondolkodás és az irányíthatatlan dühkitörések, a BPD-re utaló jelek lehetnek. A nézeteltérések gyakran hatalmas harcokká fajulnak, majd bocsánatért esedeznek az érintettek. A borderline személyiségzavarban szenvedők nagyon érzékenyek mind a valós, mind a vélt elutasításra.

Ha az elhagyástól való félelmüket egy nézeteltérés vagy egy partner viselkedése váltja ki, gyakran haraggal cselekszenek, függetlenül attól, hogy a fenyegetés valós-e vagy sem.

Smith egy borderline személyiségzavarban szenvedő személy példáját hozta fel, aki minden este 8 órakor felhívja a párját, ám amikor az egyszer nem válaszol, aggódva nézi az órát, azt gondolva, hogy párja megcsalja, és el fogja hagyni. Amikor a párja azt mondja neki, hogy csak épp belefeledkezett valamibe, nem hajlandó hinni neki. 

Smith szerint a BPD-ben szenvedő emberek tudat alatti megküzdési mechanizmusként verbálisan vagy fizikailag rosszindulatúvá válhatnak. Haragjuk megóvja őket attól, hogy féljenek az egyedül maradástól.

„Valójában értelmesnek tűnhet mindez a borderline személyiségzavarban szenvedő fejében, mert a végén azt mondhatja: Én taszítottam el őt, nem ő engem”

– magyarázza Smith.

Gyakran, miután egy BPD-ben szenvedő személy lenyugszik, bocsánatért könyörög partnerének. Smith szerint a felismerések ellenére ez a push-and-pull dinamika megmaradhat kapcsolataikban.

2. Szeretnek valakit vagy utálnak, de nincs köztes állapot

A borderline személyiségzavarban szenvedőkre a szélsőséges, fekete-fehér gondolkodás jellemző, hogy megvédjék magukat a vélt elhagyástól vagy elutasítástól. Gyakran gazembernek vagy megmentőnek tekintik a körülöttük lévőket, nem hagyva teret az árnyalatoknak.

3. Mindig elemzik megnyilvánulásaidat és cselekedeteidet

Mivel a betegségben szenvedő személy folyamatosan keresi a jeleket, hogy elhagyják, előfordulhat, hogy elakad abban a gondolatban, hogy a partner szavai olyasmit jelentenek, amit valójában nem.

Ha például valaki épp álmodozik, a BPD-s partnere azt gondolhatja, hogy unatkozik, ezért aggódni kezd, hogy a másik az ő hibájából ott fogja hagyni. Ennek eredményeként sok kérdést tehet fel arról, hogy mit gondolsz, min gondolkozol éppen, vagy miért cselekszel egy bizonyos módon.

Smith szerint a következetes és hosszú távú terápia, valamint az olyan emberekkel való kapcsolatok, akik határozottan, mégis együttérző módon szabják meg a határokat, segíthetnek a borderline személyiségzavarban szenvedőknek átértékelni gondolkodásmódjukat és ellenőrizni viselkedésüket.