Igen vékony határ húzódik az egészséges önszeretet és a narcisztikus önimádat között. Az tény, hogy minden narcisztikus szereti önmagát, de nem mindenki az, aki szereti önmagát. Honnan ismerhetjük fel, hogy valaki narcizmusban szenved? És meddig egészséges szeretni önmagunkat?
Hová tűnik egy idő után a vágy? A hormonok lassítanak le bennünket, vagy a hosszú kapcsolatban, házasságban eltöltött évek? Tehetünk valamit, hogy visszajöjjön? Cikkünkben szexuálpszichológus szakértő segítségével keressük a választ.
Egy multinacionális cég vezérigazgatójának lenni és több száz embert naponta irányítani „emberes” feladat. Jelen társadalmi berendezkedésünkben az ilyen felelősséget hajlamosak vagyunk férfiúi feladatként azonosítani. Ugyanakkor, egyre több nő bizonyítja ebben a szerepben is tökéletes rátermettségét. Bizonyítja? Úgy hangzik, mintha bizonyítania kellene. És ha igen, hogy kezdjen hozzá? Főleg, ha introvertált személyisége nem arra sarkallja, hogy minden helyzetben exponálja magát.
Munkásmozgalmi jelleggel, a női szavazati jog kivívásának érdekében hirdették ki az első nőnapot: hitted volna, hogy az ilyenkor átnyújtott csokor virág ennek emléke?
Ha eluralkodik rajtad az érzés, hogy semmit sem csinálsz jól, és semmi sem sikerül, akkor érdemes megfogadnod a szakértő tippjeit, hogy ne temessen maga alá a lavina.
Neked is van olyan ismerősöd, aki először beleegyezik a programba, aztán minden alkalommal elkésik? Egy szomszéd, aki vég és ok nélkül panaszkodik mindenre? A passzív-agresszív embereknek sok olyan típusa létezik, amelyeket első látásra nem ismerünk fel.
Gyakran nem a nagy dolgok, hanem az apróságok segítségével éreztetheted a számodra legfontosabb személyekkel, hogy mennyire fontosak számodra, és mindig szíveden viseled a sorsukat. Napjaink rohanó világában sokan úgy érzik, nincs elég idejük rá, hogy kimutassák törődésüket családtagjaik, közeli barátaik részére, pedig ez egyáltalán nem nehéz.
Döntsük le az értelmetlen és divatjamúlt tabukat: ünnepeljük meg a lányok első menstruációját ahelyett, hogy takargatnánk! Íme 11 példa arra, hogy más kultúrák hogyan köszöntik ezt a világ körül.
Rengeteg kutatás foglalkozott már azzal, mi a hosszan tartó boldogság kulcsa. Ezek a kutatások rendre egy következtetésre jutottak: a boldogság tanulható, mégpedig a pozitív érzelmek folyamatos megélésével. Ebben segít az egy hónapig tartó boldogságkihívás, melyben hétről hétre olyan tevékenységeket próbálhatunk ki, amelyek hozzájárulnak a testi-lelki jóllétünkhöz!
Madeline Freeman 2021-ben összesen 12 barátját vesztette el, mindegyikük önkezével vetett véget életének. Elkezdte vizsgálni az összefüggéseket, és azóta mindenkitől azt kéri, tartson egy hónapos szünetet a közösségi médiában.
Ha attól tartasz, burnout fenyeget a munkádban, cselekedj minél hamarabb: szokásaidon vagy munkaszervezéseden változtatva is elérhetsz eredményeket.
A párkapcsolatoknak számtalan buktatója lehet, nem véletlenül mondják, hogy egy hosszú párkapcsolat komoly munka mindkét fél részéről. A kompromisszumkészség kulcs lehet, de könnyen előfordulhat, hogy észre sem vesszük, hogy beleestünk az alábbi csapdákba a kapcsolatunkban.
Kétféle ember létezik. Van a haragtartó, és van, aki egy idő után megbocsát. Mit veszít vajon az egyik, és mit a másik? A haragtartót érzelmei és igazságérzete arra készteti, hogy a bűnös ne ússza meg a dolgot olyan könnyedén. De nagyon úgy tűnik, hogy ez a döntés a saját életére nagyobb hatással van, mint hinné.
Hányszor hangzik el baráti beszélgetésekben is, hogy „majd ha nyerek a lottón!” Szinte mind tele vagyunk vágyakkal és ötletekkel, hogy mi mindent tudnánk venni és csinálni, ha megnyernénk a lottóötöst.
Tényleg igaz, hogy vannak olyan emberek, akik hajlamosabbak arra, hogy kutyaharapásnak essenek áldozatul? Mi alapján alakulhat ez ki, és hogy lehet megállapítani, hogy mi is idetartozunk-e?
Egy héttel ezelőtt egy emberként rázta meg a világot a hír, miszerint Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ilyen helyzetekben teljesen természetes, hogy elveszítjük a biztonságérzetünket, valamint szorongással és félelemmel telnek meg a mindennapjaink. Mit tehetünk saját lelki egészségünkért? Hogyan nyerhetünk némi biztonságot a bizonytalanság közepén? Pszichológusok ajánlásai.
„Olyan jó lenne, ha végre akadna egy valamirevaló srác/lány, aki romantikus filmekbe illő gesztusokkal venne le a lábamról!” Vagy mégsem? A narcisztikus csábító tárházának egyik eszköze a „love bombing”, a szerelmi bombázás.
Tud csak a munka boldoggá tenni? Nem. Tud csak a semmittevés boldoggá tenni? Nem. Akkor mégis mi tesz minket igazán boldoggá a munka–magánélet viszonylatában? Lehetséges, hogy ezt a bináris skálát ki kéne egészíteni egy új komponenssel, hogy jobban megértsük, milyen életvezetés hozná el megelégedettség érzetét? Igen! Most azt is megtudhatod, mi ez.
A koronavírus alaposan felforgatta munkába járási szokásainkat két évvel ezelőtt. Noha többségünk számára a helyzet mostanra már többé-kevésbé rendeződött, bizonyos foglalkozásokat jelentősen megváltoztatott a járvány. Cikkünkben mentálhigiénés szakember mesél az online terápia előnyeiről és hátrányairól.
Egy nap alatt egyik testrészünkhöz sem érünk hozzá annyiszor, mint arcunkhoz. Joe Navarro, a volt FBI-hírszerző ügynök beszél arról, mit árul el testbeszédünk, amikor az arcunkhoz érünk.
A világjárvány előtt ritka volt, mint a fehér holló, mostanra viszont számos területen megjelent munkavégzési formaként a home office: a pandémia hozta változásnak előnyei és hátrányai is vannak.
A szakértők szerint nemcsak a munkád során, de a magánéletedben is boldogabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzed magad, ha szereted a hivatásodat és a közeget, amelyben dolgozol – de hogyan lelhetsz rá a szeretetre a munkahelyeden?
Tudjuk, hogy nyáron nem megy le a nap, télen pedig nappal is sötét van, nem nagy szám a grill-lazac és jó a közbiztonság, de milyen igazából az élet a fjordok, hegyek, tavak és a méteres hófalak között, ahol télen is a szabadban találkoznak a norvég barátok, és a társaság jó része sífutva érkezik?
Bármikor adódhat úgy az életünkben, hogy azt érezzük, egyedül már nem tudunk túljutni egy adott nehézségen, elakadtunk, vagy csak szeretnénk jobban megismerni önmagunkat. Ilyenkor tanácsos pszichológushoz fordulnunk, de milyen szempontokat érdemes szem előtt tartanunk az adott szakember kiválasztásánál?
Az internetes személyiségteszteknek se szeri, se száma, így szinte már bárhol kaphatunk magunkról efféle önjellemzést. De vajon ezeknek mennyi lehet a valóságalapjuk, és megéri-e hallgatni rájuk?
