Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kánikula, hőhullám, hőkupola: természetes jelenségek vagy az emberi tevékenység eredményei? A Klímapolitikai Intézet szakemberei legújabb elemzésükben megválaszolják a mostani hőségben egyre többeket foglalkoztató kérdést.
Nagy meleg persze korábban is volt már gyakran: Európa és a világ más részei átestek már hasonló hőhullámokon, amikor napokon vagy heteken át szinte meg sem mozdult a levegő, és a hőmérséklet tartósan extrém szinten maradt. Ilyen volt például a 2003-as európai nyár vagy a 2010-es oroszországi hőhullám. De ennél jóval korábbra is visszamehetünk, hőhullámokkal és hőkupolákkal akkor is találkozhatunk.
A különbség inkább abban keresendő, hogy milyen volt a kiindulási hőmérséklet. Az utóbbi időszakban ugyanis egy már alapvetően melegebb éghajlati helyzetben érkeznek ezek a jelenségek. A napokban hazánkban is megdőlt a hőmérsékleti rekord, amikor Budakalászon 40,7 °C-ot mértek, de Európa más régiói sem úszták meg rekordok nélkül. Németországban például két egymást követő napon is megdőlt a hőmérsékleti rekord: először 41,3 °C-kal, majd 41,5 °C-os hőséggel.
HAARP és chemtrail
Ha magyarázatot szeretnénk kapni a pusztító melegre, a közösségi médiában könnyen találhatsz olyan elméleteket, amelyek tudományon kívüli okokat keresnek.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az egyik legismertebb ilyen irány a HAARP-hoz kötődik, amely szerint a technológiai rendszer, amely a sarki fényjelenségeket kutatja, képes lehet az időjárás irányítására vagy hőhullámok előidézésére. Ehhez kapcsolódik a chemtrail-hívők elképzelése is, amely a repülőgépek kondenzcsíkjait tekinti szándékos légköri „permetezés” nyomának.
Ezek az elképzelések azonban nem rendelkeznek tudományos alapokkal, vagy részben téves értelmezésekre épülnek. Bár valóban képesek vagyunk lokálisan befolyásolni az időjárás egyes folyamatait (például felhőmagvasítással), a légköri rendszerek nagyléptékű irányítása nem lehetséges.
A HAARP az ionoszféra kutatására szolgál, ami a légkör felső, a Föld felszínétől több tíz–száz kilométerre található rétege. Az időjárási folyamatok azonban a troposzférában zajlanak, nagyjából 10–15 kilométeres magasságban. A két régió között nincs olyan ismert fizikai kapcsolat, amely lehetővé tenné, hogy a HAARP érdemben befolyásolja az időjárást.
A chemtrail-elméletek a légkör működésének alapvető félreértésére épülnek. A repülőgépek mögött látható csíkok nem vegyi anyagok kijuttatásának nyomai, hanem a hajtóművek által kibocsátott vízgőz kicsapódása. A magas légkörben a hőmérséklet rendkívül alacsony, emiatt ez a vízgőz gyorsan jégkristályokká fagy, amelyek látványos csíkokat képeznek az égen. Hogy ezek meddig láthatók és milyen formát öltenek, az a páratartalomtól és a szélviszonyoktól függ.
Tudományos magyarázat
A hőhullámok kialakulásának kulcsa a nagyléptékű légköri mintázatokban keresendő, különösen a tartós magasnyomású rendszerekben – írja posztjában a Klímapolitikai Intézet. Az ilyen rendszereket gyakran hőkupolaként is leírják:
a levegő lassan süllyed bennük, közben összenyomódik és felmelegszik, a felhőképződés pedig visszaszorul.
Ez azt eredményezi, hogy a napsugárzás akadálytalanul éri a felszínt, és a talaj egyre jobban felmelegszik. Ha a talaj közben ki is szárad, az még tovább erősíti a folyamatot, mivel kevesebbet párologtat a talaj, így a meleg is intenzívebbé válik.
A hőkupolák megjelenése az adott korszak hőmérsékleti adataihoz képest mindig kiugró értékeket produkál. Az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja hosszú távon emeli az átlaghőmérsékletet, ez pedig azt jelenti, hogy a mostani hőkupolák és hőhullámok rekordmagas hőmérsékleti értékeket hoznak. Ez azonban természetes fizikai és légköri folyamat, nem fegyver és nem mesterséges manipulációs eszköz.
A kánikula nemcsak a rosszullét miatt válhat veszélyessé, az sem mindegy, ilyenkor milyen tárgyakat hagyunk az autóban.
