Egy új kutatás szerint a pislogás nemcsak a szem egészségét védi, hanem az agy munkáját is jelzi. Amikor figyelünk valakire, különösen zajban, feltűnően kevesebbet pislogunk.
Egy ember átlagosan 15-20-at pislog percenként. A szemhéj gyors lecsukódása és felnyitása elengedhetetlen a szemünk egészsége szempontjából: eltávolítja a szennyeződéseket, nedvesíti a szemet, tápanyagokat szállít.
A pislogásod elárulja, mennyire figyelsz
De a pislogás nem csak karbantartó funkciókkal bír: egy új kutatás szerint összefüggésben van a kognitív terheléssel is. Kanadai tudósok megállapították, hogy amikor valaki beszél, és figyelünk rá, kevesebbet pislogunk.
A montreali Concordia Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy a pislogást befolyásolják-e környezeti tényezők, és ez hogyan kapcsolódik az agy végrehajtó funkcióihoz. Például van-e időzítése a pislogásnak, hogy az ember ne maradjon le arról, amit mondanak neki?
Ennek kiderítésére a kutatócsoport két kísérletet végzett összesen 49 résztvevővel. Nyomon követték a pislogások számát, miközben az önkéntes alanyok felolvasott mondatokat hallgattak. A kísérletek során két lényeges környezeti tényezőt módosítottak: a fényviszonyokat és a háttérzajt. Utóbbi változtatása egyszer könnyebbé, máskor nehezebbé tette a hallást.
A résztvevőknél a pislogások száma egyértelműen és következesen csökkent, amikor a felolvasott mondatokat hallgatták,
összehasonlítva a felolvasás előtt és utána mért értékekkel. Magasabb háttérzaj mellett a pislogások száma tovább csökkent.
A különböző fényviszonyok azonban nem hatottak jelentősen a szemhéjak önkéntelen mozgására. Ez arra utal, hogy a pislogást nem a vizuális megterhelés, hanem a beszéd megértésével járó kognitív erőfeszítés, az agy munkája befolyásolta.
Bár az egyének átlagos pislogási gyakorisága eltérő volt, a hallott szövegre való odafigyelés közben a csökkenés mindenkinél következetesen jelentkezett. Ez összhangban van a korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek szerint kevesebbet pislogunk, amikor az agyunk keményebben dolgozik a hangok értelmezésén.
„Nem csak véletlenszerűen pislogunk” – mondta Pénélope Coupal, a Concordia Egyetem pszichológiai kutatója. – Valójában szisztematikusan kevesebbet pislogunk, amikor fontos információt kapunk.”
Kizökkenti az agyat a pislogás
A kutatók azt nem vizsgálták, miért van szoros kapcsolat a gondolkodás és a pislogás között, de lehetséges magyarázattal szolgáltak. Például elképzelhető, hogy az agy azért mérsékli a pislogást, hogy folyamatosabb legyen a szemünkön keresztül érkező vizuális információ – és ahogy a kísérlet mutatja, ez a mechanizmus még a hallás utáni megértésre is kiterjed.
Úgy tűnik, a pislogás információvesztéssel jár, mind vizuális mind auditív értelemben. Agyunk feltehetően ezért blokkolja a pislogást, amikor fontos dolgokra kell figyelnünk.
Ez akár a testbeszéd egy elemeként is felfogható: amikor valaki valóban figyel rád és az általad mondottakra, akkor ritkábban fog pislogni.
Más kutatások szerint a pislogás egyfajta mentális szünetként működik az agy számára, amikor írott mondatokat dolgoz fel, vagy érzelmi jelekre reagál. A tudósok szerint lehetséges, hogy hasonló szabályozó mechanizmus működik a hallás terén is.
A szakemberek úgy vélik, a pislogási minták egyszer akár a kognitív terhelés és az információfeldolgozás mérésének egyik eszközévé is válhatnak, hiszen azt jelzik, mikor elfoglalt az agy.
A túl gyakori pislogás is árulkodó lehet, egészségügyi problémára utalhat.
