Baranya vármegyében, a horvát határ mellett mutatták ki egy kilőtt vaddisznóban az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állat valószínűleg a szomszédos országból érkezett Magyarország területére.
Egy eddig mentes területen találtak afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót – közölte tegnap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az emberre nem, de a sertésekre halálos a vírus
A hatóság tájékoztatása szerint a fertőzött állatot Old település külterületén, a horvát határtól néhány száz méterre lőtték ki. Mintát vettek a vaddisznóból, amelynek vizsgálata során igazolódott az afrikai sertéspestis jelenléte.
A területet korábban magas kockázatú besorolást kapott a horvátországi ASP-esetek magas száma miatt. A Nébih közölte: az állat valószínűleg a határ túloldaláról, a vaddisznók természetes mozgása révén kerülhetett Magyarország területére.
Az eset megerősítését követően 15 vadgazdálkodási egység teljes területét „fertőzött terület” kockázati kategóriába sorolta át a hatóság.
Emellett Baranya, Bács-Kiskun és Tolna vármegye területén is új, magas kockázatú területeket jelöltek ki a szakemberek.
Az afrikai sertéspestis szerencsére az emberre nem veszélyes. Ettől még a járványvédelmi előírások betartása nem kevésbé fontos, hiszen a betegség hatalmas gazdasági károkat képes okozni. A megbetegedett állatokat ugyanis le kell ölni, és a fertőzött területekre általában kereskedelmi korlátozások vonatkoznak.
A Nébih kiemelte: a legfontosabb a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének megakadályozása.
Az afrikai sertéspestis az esetek mintegy 90 százalékában halálos a fertőzött állatokra. Leggyakoribb tünetei a magas láz, a bágyadtság, az étvágytalanság, a fehér bőrű fajtáknál kékeslilás orrvég, fül, farok, bevérzések a fülön és a hason. Később abnormális levegővétel és orrvérzés léphet föl, néhány napon belül pedig kómás állapotba kerül az állat, majd elpusztul.
Még az enyhébb lefolyás is fogyással, tüdőgyulladással, megduzzadó ízületekkel jár.
A vírus cseppfertőzéssel nem terjed, leggyakrabban kullancsok, valamint a fertőzött sertéssel, annak ürülékével vagy testfolyadékaival történő közvetett vagy közvetlen érintkezés révén terjed. A kórokozó ráadásul nagyon rezisztens a környezeti hatásokkal szemben: enyhébb fertőtlenítőszerek nem pusztítják el, és a hőnek is jól ellenáll.
