Több százezer életet menthetne meg, ha befejeznénk az óraállítást

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Évente kétszer bosszankodunk miatta: egyszer tavasszal, amikor elveszítünk egy órát az alvásból, és egyszer ősszel, amikor visszakapjuk. Ám az óraállítás több mint átmeneti kellemetlenség: az életünk is múlhat rajta.

Egy friss kutatás szerint a „kis időcsúsztatásnak” hatalmas egészségügyi következményei lehetnek. A becslések szerint ugyanis az Egyesült Államokban évente több, mint 300 ezer agyvérzéses eset köthető közvetve az óraátállítás okozta biológiai zavarokhoz. 

Egyetlen óra különbség: ennyire lehet veszélyes 

Testünk belső időmérője, a cirkadián ritmus (napi biológiai óra) pontosan szabályozza, mikor legyünk álmosak, mikor ébredjünk, és hogyan működjenek a hormonjaink, az anyagcserénk vagy akár a szívünk. Ez a belső óra erősen igazodik a fényhez: amikor reggel napfény ér, „beindul” a szervezet, este pedig a sötétség jelzi, hogy ideje pihenni. 

Az óraállítás a természetes cirkadián ritmusunkba is beleszól
Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az óraátállítás viszont mesterségesen megbolygatja ezt a finoman hangolt rendszert. A szervezet hirtelen mást tapasztal a környezetéből (sötét reggeleket vagy világos estéket), mint amit a belső órája diktálna. Ez a „cirkadián eltolódás” hasonló ahhoz, mint amikor jetlaget (időzóna-eltolódás okozta fáradtságot) élünk át egy hosszú repülőút után – csak éppen évente kétszer, országos szinten.

A stroke, vagyis az agy vérellátásának hirtelen zavara, gyakran összefügg magas vérnyomással, szívritmuszavarral és érelmeszesedéssel. Az alvásmegvonás és a cirkadián ritmus tartós felborulása mindezeket a kockázati tényezőket rontja: emeli a vérnyomást, fokozza a gyulladásos folyamatokat és terheli a szív-érrendszert.  

Nem csoda, hogy a kutatás szerint az óraátállítás következményei közvetve több százezer stroke-hoz járulhatnak hozzá. 

Százezrek életét pecsételheti meg 

A mostani modellbecslés azt mutatja, hogy ha az Egyesült Államok teljesen elhagyná az óraátállítást, és állandóan a téli, úgynevezett standard időt alkalmazná, évente 306 988 stroke-eset lenne megelőzhető.  

Idézőjel ikon

Nem csak a stroke esetében mutattak ki javulást: az állandó standard idő bevezetése több millió elhízásos esetet is mérsékelne, és általában véve kímélné a szív-érrendszert.

Miért a standard idő a kedvezőbb? 

Sokan azt gondolják, hogy az állandó nyári idő (amikor esténként tovább van világos) lenne a kényelmesebb megoldás. A kutatás szerint azonban ez még mindig rosszabb a szervezet belső órájának, mint a normál, téli idő. A standard idő ugyanis sokkal közelebb áll ahhoz, amihez az emberi szervezet évmilliók alatt alkalmazkodott: reggel fény, este sötét. Minél jobban eltérünk ettől a természetes ritmustól, annál nagyobb az egészségkárosodás esélye. 

Természetesen a modell nem tökéletes: sok feltételezést tartalmaz, és nem tud minden egyéni eltérést (például éjszakai műszakot, eltérő életmódot) figyelembe venni. Mégis erősen jelzi, hogy az óraátállítás nem pusztán kényelmetlenség.  

Komoly közegészségügyi probléma, amely évente emberek százezreinek életét befolyásolhatja. 

Az óraátállítás eltörléséről évek óta zajlik a vita Európában és az Egyesült Államokban is. Ez a kutatás új érveket hoz: nemcsak a jobb közérzetről vagy a munkahatékonyságról van szó, hanem egészségügyi kiadásokról, sőt, emberi életekről is. 

Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el azt is, miért rossz, ha 7 óránál kevesebbet alszol.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.