Több százezer életet menthetne meg, ha befejeznénk az óraállítást

Olvasási idő kb. 2 perc

Évente kétszer bosszankodunk miatta: egyszer tavasszal, amikor elveszítünk egy órát az alvásból, és egyszer ősszel, amikor visszakapjuk. Ám az óraállítás több mint átmeneti kellemetlenség: az életünk is múlhat rajta.

Egy friss kutatás szerint a „kis időcsúsztatásnak” hatalmas egészségügyi következményei lehetnek. A becslések szerint ugyanis az Egyesült Államokban évente több, mint 300 ezer agyvérzéses eset köthető közvetve az óraátállítás okozta biológiai zavarokhoz. 

Egyetlen óra különbség: ennyire lehet veszélyes 

Testünk belső időmérője, a cirkadián ritmus (napi biológiai óra) pontosan szabályozza, mikor legyünk álmosak, mikor ébredjünk, és hogyan működjenek a hormonjaink, az anyagcserénk vagy akár a szívünk. Ez a belső óra erősen igazodik a fényhez: amikor reggel napfény ér, „beindul” a szervezet, este pedig a sötétség jelzi, hogy ideje pihenni. 

Az óraállítás a természetes cirkadián ritmusunkba is beleszól
Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az óraátállítás viszont mesterségesen megbolygatja ezt a finoman hangolt rendszert. A szervezet hirtelen mást tapasztal a környezetéből (sötét reggeleket vagy világos estéket), mint amit a belső órája diktálna. Ez a „cirkadián eltolódás” hasonló ahhoz, mint amikor jetlaget (időzóna-eltolódás okozta fáradtságot) élünk át egy hosszú repülőút után – csak éppen évente kétszer, országos szinten.

A stroke, vagyis az agy vérellátásának hirtelen zavara, gyakran összefügg magas vérnyomással, szívritmuszavarral és érelmeszesedéssel. Az alvásmegvonás és a cirkadián ritmus tartós felborulása mindezeket a kockázati tényezőket rontja: emeli a vérnyomást, fokozza a gyulladásos folyamatokat és terheli a szív-érrendszert.  

Nem csoda, hogy a kutatás szerint az óraátállítás következményei közvetve több százezer stroke-hoz járulhatnak hozzá. 

Százezrek életét pecsételheti meg 

A mostani modellbecslés azt mutatja, hogy ha az Egyesült Államok teljesen elhagyná az óraátállítást, és állandóan a téli, úgynevezett standard időt alkalmazná, évente 306 988 stroke-eset lenne megelőzhető.  

Idézőjel ikon

Nem csak a stroke esetében mutattak ki javulást: az állandó standard idő bevezetése több millió elhízásos esetet is mérsékelne, és általában véve kímélné a szív-érrendszert.

Miért a standard idő a kedvezőbb? 

Sokan azt gondolják, hogy az állandó nyári idő (amikor esténként tovább van világos) lenne a kényelmesebb megoldás. A kutatás szerint azonban ez még mindig rosszabb a szervezet belső órájának, mint a normál, téli idő. A standard idő ugyanis sokkal közelebb áll ahhoz, amihez az emberi szervezet évmilliók alatt alkalmazkodott: reggel fény, este sötét. Minél jobban eltérünk ettől a természetes ritmustól, annál nagyobb az egészségkárosodás esélye. 

Természetesen a modell nem tökéletes: sok feltételezést tartalmaz, és nem tud minden egyéni eltérést (például éjszakai műszakot, eltérő életmódot) figyelembe venni. Mégis erősen jelzi, hogy az óraátállítás nem pusztán kényelmetlenség.  

Komoly közegészségügyi probléma, amely évente emberek százezreinek életét befolyásolhatja. 

Az óraátállítás eltörléséről évek óta zajlik a vita Európában és az Egyesült Államokban is. Ez a kutatás új érveket hoz: nemcsak a jobb közérzetről vagy a munkahatékonyságról van szó, hanem egészségügyi kiadásokról, sőt, emberi életekről is. 

Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el azt is, miért rossz, ha 7 óránál kevesebbet alszol.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.