Aggasztóan megnőtt ezen nyáron a hegyi balesetek száma a mentőszolgálatok szerint – az ok legalábbis részben a mesterséges intelligencián alapuló chatbotok használatában keresendő.
Egy 30 éves túrázó teniszcipőben próbált megmászni egy 3600 méter magas hegycsúcsot; két, a hatvanas éveiben járó, koreai kiránduló sisak és beülő nélkül vágott neki egy viaferrátának; Vancouver mellett két túrázó lapos talpú tornacipőben indult el egy 1500 méter magas hegyre, amelyet az évnek abban az időszakában sokszor – ahogy ezúttal is – hó borít. Mindhárom eset szerencsésen végződött:
a hegyimentők megtalálták és megmentették a túrázókat, ám sok felelőtlen kiránduló története nem zárult ilyen megnyugtatóan az idei nyáron.
Az olasz nemzeti hegyimentőszolgálat, a CNSAS (Corpo Nazionale Soccorso Alpino e Speleologico) döbbenetes statisztikát osztott meg: június 1-je és augusztus közepe között összesen több mint 100 ember halt meg az olasz Alpok csúcsain. Ez a trend egy ideje már megfigyelhető: „az elmúlt tíz évben a Soccorso Alpino annyi mentési műveletet hajtott végre, mint fennállásának első 60 évében összesen” – mondta Roberto Bolza, a CNSAS alelnöke.
Életveszélyes a ChatGPT-re hagyatkozni
A mentések számának növekedésében több tényező is szerepet játszik, ám ezek között egy kifejezetten aggasztó is akad: egyre többen hagyatkoznak az útvonalak megtervezése, és a túrára való felkészülés során a ChatGPT-re és a hasonló, mesterséges intelligencián alapuló chatbotokra. „Körülbelül egy éve sokan azt gondolják, hogy a ChatGPT-n minden információ igaz és helyes. A ChatGPT azonban nem megfelelő eszköz hegyi útvonalak tervezéshez” – mondta Luca Vallata hegyi vezető.
A statisztikai adatok sajnos szomorú alátámasztásul szolgálnak a kijelentéshez. Hasonló véleményének adott hangot Stephen Hui, a „105 hikes” (105 túra) című könyv szerzője is.
„Nem mindig könnyű eldönteni, hogy megbízható forrásból származnak-e a tanácsok és az adatok, vagy pedig az AI elavult, helytelen információkat húz elő az internet egy eldugott sarkából.”
Hui szerint különösen két esetben bizonyult kutatása során megbízhatatlannak a mesterséges intelligencia. Egyrészt kevésbé ismert útvonalak esetében, másrészt pedig gyakran akkor is meggyűlt a baja, ha friss információkra volt szükség. Márpedig tipikusan ilyen az időjárás, amivel a hegyen életbevágóan fontos tisztában lenni.
Ezért mennek egyre többen túrázni
A ChatGPT és társai használatának akkor különösen veszélyes lehet a végeredménye, ha a kérdezőnek nincs elegendő tapasztalata ahhoz, hogy megfelelően értékelje a kapott információkat és tanácsokat. Márpedig tapasztalatlan túrázóból bőven akad az elmúlt években. Ebben fontos szerepe van a klímaváltozásnak.
Olaszországban például olyan nagy volt a forróság idén nyáron, hogy az olasz lapok vég nélkül hoztak le fotókat a közkedvelt felvonókról és hegycsúcsokról, melyeket hatalmas tömegek árasztottak el.
Az influenszerek és a közösségi média is hozzájárul a szabadtéri programok népszerűségének növekedéséhez. A jelenség megtapasztalásához nem is kell messzire menni: a Magyarországhoz legközelebbi magashegység, a Magas-Tátra látogatóinak a száma is megnőtt a Covid-járvány óta. Gyakran alakulnak ki szinte végelláthatatlannak tűnő sorok a népszerűbb hegycsúcsokra, például a Tengerszem-csúcsra, a Rysyre vezető ösvényeken.
A jelenség még a koronavírus-járvány után kezdődött, amikor ugrásszerűen megnőtt a túrázók száma. „Sokan a szükséges tapasztalat nélkül kezdtek el a hegyekbe járni” – mondta Luca Vallata.
A klímaváltozás sem segít
Márpedig lehet ugyan, hogy a nyári kánikulában a hegyek minden korábbinál vonzóbbnak tűnnek, ám a klímaváltozás hatására sajnos jóval veszélyesebbek is. Ahogy azt több kutatás is megállapította, a gleccserek olvadásával nő a kőomlások és a földcsuszamlások kockázata. A jégfolyamok visszahúzódásával és a permafroszt felengedésével ugyanis sok helyen, az Alpokban például különösen,
instabillá válnak olyan területek, amelyeket eddig a jég és a fagyott talaj tartott egyben.
„Az örökfagy egyértelműen olvad, és a gleccserek visszahúzódnak. Ez sok helyen gyengíti a kőzeteket, és elősegíti a kövek és a kőzetek elmozdulását” – írta egyik tanulmányában dr. Samuel Weber permafrosztkutató.
Hogy a veszély mennyire nem légből kapott, annak alátámasztására elég csak két esetet felidézni. 2022. július 3-án Olaszországban egy hatalmas tömb tört le a 3343 méter magas Marmolada hegycsoportról – a záporozó kő- és jégesőben 11 hegymászó vesztette életét. Idén, májusban pedig egy svájci falut szinte teljesen eltörölt a föld színéről a 4000 méter magas Bietschhorn-hegyről leszakadó Birch-gleccser: a mintegy háromszáz fős falut szerencsére még napokkal korábban evakuálták.
Ilyen körülmények között nem nehéz belátni, hogy minden korábbinál nagyobb odafigyelés szükséges a hegyi túrákon. A technológiának persze megvan a helye a kirándulások során, hiszen bőven akadnak például olyan telefonos applikációk, amelyek segíthetnek a túrák megtervezésénél és a helyes út kiválasztásánál. A veszélyekkel azonban tisztában kell lenni. Ahogy egy olasz alpinista, Simon Geitl fogalmazott: „A túrázás során sokak figyelmét elvonja a mobiltelefonjuk, és elfelejtik, hogy egy rossz lépés végzetes következményekkel járhat”.
Megfelelő előkészületekkel persze egy 3500 méter magas hegyre is föl lehet jutni – főként, ha a jó csúcsot választod ki.
