Az időjárás előrejelzése nem pusztán egyszerű jóslás, hanem egy bonyolult matematikai és statisztikai folyamat eredménye. A meteorológusok titkos képlete segítségével valószínűségeket számolnak, hogy megjósolják, mikor és hol alakulhat ki vihar vagy eső. De hogyan működik ez a gyakorlatban? Mutatjuk a részleteket!
Az időjárás változékonysága miatt a pontos előrejelzés mindig is kihívást jelentett a meteorológusok számára. A légkör dinamikája, a természetben rejlő kaotikus folyamatok, valamint a rendelkezésre álló adatforrások korlátozottsága mind megnehezítik a biztos előrejelzést. Az úgynevezett valószínűségi vagy ensemble előrejelzés, segít megérteni, milyen eséllyel érkezik egy vihar.
Az időjárás-előrejelzés soha nem lehet tökéletes
A fenti állítást nem csak mi, laikusok tapasztaljuk, hanem a meteorológusok is jól tudják. Az előrejelzések pontosságát több tényező korlátozza: a légkör pillanatnyi állapotának hiányos ismerete, a kaotikus időjárási folyamatok, valamint a numerikus modellek közelítései mind bizonytalansághoz vezetnek.
Ennek kezelésére fejlesztették ki az úgynevezett ensemble, vagyis valószínűségi előrejelzést. A módszer lényege, hogy nem egyetlen, hanem több, kissé eltérő kezdeti feltétellel lefuttatott előrejelzést készítenek. Így nemcsak azt láthatjuk, mi várható, hanem azt is, mennyire megbízható az előrejelzés.
A meteorológusok megvizsgálják, hogy mekkora az esélye, hogy egy adott területen legalább 0,25 mm eső essen. Utána megnézik, hogy az az adott terület hány százalékát érinti. És ezt a kettőt kombinálják. Tehát ha 80% esély van arra, hogy a vizsgált terület 50%-án essen az eső, akkor az eső valószínűsége a vizsgált területre vetítve 0,8 x 0,5 = 0,4 – 40 %. Ha viszont 100%-ban biztos, hogy esni fog az eső, de csak a vizsgált terület ötödén, akkor az eső valószínűsége 20% lesz.
Ezért fordulhat elő, hogy ha az adott területen tartózkodunk, akkor eltérő csapadékviszonyokat tapasztalhatunk, mivel nem biztos, hogy azon a részen vagyunk, ahová az adott vizsgált területen belül a csapadékot jelezték.
A valószínűségi előrejelzés nemcsak az eső, hanem más időjárási jelenségek – például viharok, hó vagy akár hőhullámok – esetén is alkalmazható. Így a meteorológusok nemcsak azt kommunikálják, hogy milyen idő várható, hanem azt is, milyen bizonyossággal.
A legutóbbi viharok okozta károk rendezésére felkészült a Magyar Biztosítók Szövetsége. Ebben a cikkünkben adtuk hírül, hogy még megbecsülni sem lehet a pusztítás mértékét.
