Így írja át a nyaralási szokásainkat az extrém meleg

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Tikkasztó hőség, bozóttüzek és perzselő napsütés: a Földközi-tenger partján már nemcsak a tenger sós illata, hanem a klímaválság nyomai is érezhetők. Egyre többen hagynak fel a klasszikus nyári tengerparti nyaralásokkal és az extrém meleg lassan, de biztosan átírja a vakációzási szokásainkat.

A 40 fok feletti hőmérséklet és a szinte élhetetlen nappali forróság mára a mediterrán nyarak része lett. A 2023-as évben Görögországban több tízezer turistát kellett evakuálni erdőtüzek miatt, köztük volt Katie Piercefield-Holmes családja is, akik egy kellemes nyaralás helyett inkább egy katasztrófafilm közepén találták magukat.

Hűvösebb helyekre vágyunk

Egy friss kutatás szerint a britek háromnegyede úgy gondolja, hogy néhány mediterrán úti cél öt éven belül túl forró lesz a nyaraláshoz. A trend már elindult: egyre többen választanak hűvösebb országokat, például Norvégiát, Izlandot vagy Albániát, és mind többen utaznak szezonon kívül, amikor még élvezhető az idő. Görögország például 20 százalékos tavaszi turistaforgalom-növekedést regisztrált 2024-ben.

A szezonon kívüli nyaralás egyre kelendőbb azok körében, akik nem bírják az extrém hőséget
Fotó: David Ramos / Getty Images Hungary

A változások nem csak a turisták szintjén jelentkeznek: a mediterrán országok lassan alkalmazkodnak. Új szabadtéri programokat kínálnak estére, és beltéri attrakciókat napközben. Egyes helyeken például éjszakai városnézéseket indítanak, másutt fedett piacokat nyitnak. Emellett új adók is megjelentek: Görögország „klímakrízis-adót” vetett ki a szállásokra, hogy a környezeti károkat részben ebből finanszírozhassák.

Miközben a családosok egy része továbbra is a klasszikus nyári nyaraláshoz ragaszkodik, egyre több utazó választ tudatosabban, akár belföldön, akár északabbra. A nyaralás célja már nem feltétlenül a napozás, hanem a természet közelsége, a mozgás és a fenntartható élmények. Ha a következő évek nyarai is hasonlóan forrók lesznek, az eddigi „főszezon” fogalma teljesen átértékelődhet.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen szabályok mentén nyaraltak a dédszüleink, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.