Magasabb sebességhatár kerülhet az új KRESZ-be

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A főpolgármester közlése szerint bekerülhet az új KRESZ-be, hogy a villamosok Budapest bizonyos részen a mostani 50 kilométeres óránkénti sebesség helyett 70 km/órával haladhatnak.

Jelenleg Budapesten a villamosokra is vonatkozik a lakott területen belül Magyarországon érvényes 50 kilométeres óránkénti megengedett maximális sebesség, ám ez a jövőben Karácsony Gergely főpolgármester bejegyzése szerint megváltozhat. 

Ez lenne a budapesti sebességhatár emelésének hatása

Budapest vezetője ugyanis közösségi oldalán arról számolt be, hogy a Budapesti Közlekedés Központ kezdeményezésére bekerülhet az új KRESZ-be, hogy a jelenlegi 50 helyett akár 70 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek a villamosok.

Karácsony Gergely ugyanakkor hangsúlyozta: a villamosgyorsítás nem helyettesíti a közlekedési fejlesztéseket.

A főpolgármester véleménye szerint több olyan pályaszakasz is van a fővárosban, ahol föl lehetne gyorsítani a villamosok közlekedését. Ennek révén csökkenne a város több részén az utazási idő, kevesebb közlekedési dugó lenne Budapesten, csökkenne a balesetek száma, sőt, a változtatás a levegőminőségre is jótékony hatással lenne. A sebességhatár megemeléséhez persze más változtatásokra is szükség lenne: például igazítani kellene a lámpaprogramokon, valamint a megállókiosztást is felül kellene vizsgálni.

Hasonló javaslatot februárban már Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője is beterjesztett. Akkori indoklása szerint a 13,89 kilométer per órás átlagos keringési sebessége jelentősen elmarad más európai nagyvárosok adataitól.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.