Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kétszáz éve vizsgálják már azt a különleges, szinesztéziának nevezett neurológiai jelenséget, amikor az embernek egyszerre több érzékszerve is aktív, így keverednek az illető érzékszervi tapasztalatai. Ez összefügghet számolási nehézségekkel, a kreativitással, de akár iránytévesztéssel is.
Legegyszerűbben úgy lehetne definiálni a szinesztéziát, mint az érzékszervi tapasztalatok keveredése. Ez egy olyan neurológiai jelenség, amikor egy inger több érzékszervet is stimulál, vagyis asszociációba kerülnek a színek, a számok vagy akár a térbeli formák és a hét napjai.
Fontos megjegyezni, hogy a szinesztézia nem betegség, és nem is pszichés probléma, mindemellett jelezhet valamilyen pszichikai rendellenességet. Már kétszáz éve vizsgálják ezt a különös jelenséget, és az utóbbi időben igazán fontos előrelépést tettek a szakemberek.
Ez a magyarázat, ha színeket kapcsolsz a számokhoz
Az agyunk ötféle különböző érzékszervünkre tud támaszkodni, amikor befogadja a külvilág ingereit, ezek a látás, a hallás, a tapintás, a szaglás és az ízlelés. Normál esetben minden ingert három lépésben érzékel az agyunk, majd hozzákapcsolja valamelyik érzékünkhöz.
Az első lépés az észlelés (pl. észreveszel magad körül valamit), majd jön a jelzés (pl. a szemünk jelet küld az agyunknak arról, amit lát), végül a feldolgozás következik (pl. az agy felfogja a jelet, és egy bizonyos területre irányítja azt a pontos feldolgozás érdekében). Egy szinesztéz ember esetében viszont plusz lépések társulnak a folyamathoz.
A szinesztézeknél a feldolgozás folyamata hosszabb, mert az agyuk két vagy több agyterületen kezdi el feldolgozni a befogadott információt. Ennek következtében az információnak lesz elsődleges és másodlagos hatása is.
Az elsődleges hatás az, amikor például hallunk hangokat, és felismerjük, hogy szól a zene. A másodlagos hatás az, ami igazán fontos a szinesztézek esetében, ugyanis ekkor kapcsol be egy olyan érzékszerv, ami alapból nem kapott semmilyen inputot. Az előbbi példával élve, a zene felismerése után valamilyen színt kapcsol a dallamhoz.
A látás és hallás mellett a tapintással kapcsolatos szinesztézia is igazán érdekes. Akkor mutatkozik meg, amikor például a szinesztéziás ember látja, hogy valaki más tenyerét megérintik egy ponton, és közben úgy érzi, mintha az ő tenyerét érintették volna meg.
A rendelkezésre álló kutatások azt mutatják, hogy a szinesztézia ízlelésen és szagláson alapuló formái ritkábbak, míg a látáson, halláson és tapintáson alapulók jóval gyakoribbak. Ennek ellenére is egy igen ritka jelenségről beszélhetünk, mivel a népesség mindössze 4 százaléka mondhatja el magáról, hogy szinesztéziás.
Nem csak egyféle szinesztézia létezik
Megállapították, hogy a szinesztézia örökölhető tulajdonság, tehát genetikailag is vizsgálható ez a neurológiai jelenség.
Ha a szinesztézia öröklött (vagyis fejlődési), akkor már gyermekkorban jelentkező és egy életen át tartó tulajdonság, ez esetben semmilyen veszélyt nem jelent az egészségre. Azonban, ha hirtelen jelentkezik felnőttkorban (tehát szerzett), mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert valamilyen súlyos egészségügyi probléma előjele lehet, például agydaganat, stroke, görcsrohamok vagy epilepszia.
Simon Baron-Cohen autizmuskutató kiemelte, az autizmus spektrumzavarban szenvedők könnyebben tapasztalhatják az érzékszervi túlterheltséget, és nagyobb valószínűséggel szenvednek szinesztéziában.
Mesterségesen is lehet valaki szinesztéziás, méghozzá különböző hallucinogén drogok hatására.
Szinesztéziás lehetsz, ha kevered az irányokat
A fejlődési szinesztézia a leggyakoribb, így a szakemberek ezen a területen tudtak igazán alapos kutatásokat végezni, így jóval gazdagabb tudásra tettek szert, mint a többi szinesztéziatípus esetében.
A kutatásokból számos érdekes tényre fény derült a fejlődési szinesztéziások esetében, például arra, hogy többségük nő, és a legtöbben balkezesek közülük.
A fejlődési szinesztéziások memóriája kimagaslóan jó, főként, ha számokról van szó, tehát nagyon könnyedén jegyeznek meg dátumokat vagy telefonszámokat. Ironikus, hogy mindemellett sokkal jellemzőbbek esetükben a számolási nehézségek, valamint a diszkalkulia kialakulása.
A térbeli memóriájuk is szembetűnően jó, például tökéletesen meg tudják jegyezni a könyvek helyét a polcokon. Ez főként annak köszönhető, hogy szinte már kényszeresen rendszeretők, ugyanis zavarja őket a koncentrációban, ha a tárgyak nem a megszokott módon helyezkednek el körülöttük.
Egy másik érdekesség a fejlődési szinesztéziásokkal kapcsolatban, hogy gyakrabban keverik a bal-jobb irányokat, és egyéb iránytévesztések is jellemzőek esetükben.
Ez lenne a magyarázata a világhírű zenészek sikerének?
A furcsaságok mellett megannyi előnye van annak, ha valaki szinesztéziás. Például sokkal jobban teljesítenek a szinesztéziások különböző intelligenciateszteken és a kreatív munkákban.
A szakemberek megállapították, hogy a szinesztézia egyértelműen kapcsolódik a kreativitás mértékéhez, így nem csoda, hogy több világhírű művész is szinesztéziával él. Például Beyoncé, Pharrel Williams és Billie Eillish is auditiv-vizuális szinesztéziával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a hangok, amiket hallanak, texturált képekké alakulnak az őket körülvevő térben. Így talán könnyebb slágereket írni.
A kreativitással való korrelálás egy magyar felmérésből is kiderült, a szinesztéz kitöltők között arányaiban több művész volt (képzőművészek, zenészek), és átlagosan több nyelvet is beszéltek, mint a nem szinesztéz válaszadók. Világhírű művészek között is akadtak szinesztézek, például Van Gogh és Johann Sebastian Bach, Vlagyimir Nabokov, aki anyukájától örökölte, de Liszt Ferenc is rendelkezett ezzel a különleges tulajdonsággal.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a szinesztéziás emberek általában intelligensebbek, kreatívabbak, és jobb memóriával rendelkeznek. Ha a cikk bármely pontján magadra ismertél, akkor van rá esély, hogy szinesztéziás vagy. Ezt ma már számos online teszt is segít megerősíteni, de a legbiztosabb választ az egészségügyi szakemberek tudják megadni.
Még az ízlelésedből is kiderülhet, hogy autista vagy-e. Ebben a cikkünkben eláruljuk, hogyan és miért.
