A magyar a 7. legmagányosabb nemzet Európában

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A legújabb felmérés szerint a magyarok 56 százaléka érzi magányosnak magát. Ráadásul az adatokból az is kirajzolódik, hogy minél fiatalabb valaki, annál magányosabb.

Magány. Egyetlen szó, amely olyan mélyen vési magát az ember lelkébe, hogy a csend szinte fülsiketítővé válik. Egy friss felmérés szerint a magyarok 56 százaléka érzi magát magányosnak. Ez a szám nem csupán egy adat, hanem milliók szívében rejlő néma fájdalom.

A magyarok magánya az európai átlagnál is nagyobb

Legutóbb Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni nyughelyét keresve bóklásztam a Fiumei úti sírkertben, ahol a halotti csendben csak a lehullott falevelek zizegtek a szél játékában. A temető közepén egy padon egy magányos alak ült, tekintete a távolba meredt. Az élete egykor nyilván tele volt emberekkel, kézfogásokkal és nevetéssel, de most már csak az önmagával való néma szóváltás maradt. Minden bizonnyal ő is része annak az 56 százaléknak, ami a magyarok magányát reprezentálja.

A magyarok több mint felét érinti a magány
Fotó: Wikimedia Commons

A STADA Health Report idei eredményei szerint Magyarország a hetedik legmagányosabb nemzet Európában. Az európai átlag sem sokkal jobb: a 23 országot felölelő kutatás szerint az európaiak több mint fele, 52 százalékuk érzi magát alkalmanként vagy akár mindig magányosnak. Lengyelország, Finnország és Svédország állnak a képzeletbeli dobogón, mi néggyel utánuk következünk a listán. 

Ezek a magyarok magányosságának fő okai
Fotó: STADA

Ezek a magányunk okai

Ahogy Európa-szerte, úgy nálunk is a magányt leggyakrabban a túl sok munkával magyarázzák. A magyarok negyede érzi úgy, hogy a munkaterhek miatt nincs elég ideje társas kapcsolatokra. Ez az arány különösen a fiatalabb generációknál figyelhető meg, akiknél a közösségi média és az online jelenlét is tovább súlyosbítja a problémát. A 18 és 24 év közöttiek 70 százaléka érzi magát valamilyen formában magányosnak, ami riasztóan magas adat. A második leggyakrabban említett ok a partner, családtag vagy barát elvesztése, valamint a rossz egészségi állapot vagy a mobilitási problémák.

A statisztikák hideg számok, de ezek mögött ott vannak azok is, akik nem vesztették el a rokonaikat, csak épp többé nem kapnak meghívást a családi összejövetelekre. Akiknek nem vesztették el a telefonszámát, mégis a mobiljuk napokig néma marad. Akik az ünnepeket csendben, egyedül töltik, miközben az ablakokon keresztül látják, ahogy mások együtt nevetnek és örülnek egymásnak.

Bár hajlamosabbak vagyunk az idősebb korosztályokkal társítani a magányt, a kutatás szerint az éppen a fiatalabbakra jellemző. Magyarországon a 18 és 24 évesek negyede, a 25 és 34 év közöttiek 14 százaléka tulajdonítja magányérzetét a közösségi médiában vagy számítógépes játékokkal eltöltött sok időnek. Az is megállapítható az adatokból, hogy azok az emberek, akik elégedettek a külsejükkel, és jó a mentális és fizikai egészségük, kevésbé érzik magukat magányosnak.

Ez is állhat a magány hátterében

De a magány nem mindig látható. Lehet, hogy valaki a tömeg közepén áll, nevet, beszélget, és mégis egyedül érzi magát. Az emberek közötti őszinte kapcsolatok hiánya, a társadalmi normák kényszere, a magunknak épített „csigaházaink” bizonyos mértékig valamennyiünket magányossá tesznek. Talán mindannyian éreztük már azt a kíméletlen ürességet, amit csak a magány tud hozni.

A magány éppen olyan kéretlen vendég, mint a hirtelen betérő hideg szél egy meleg szobában. Eleinte csak finoman érezteti magát, de ahogy múlik az idő, az élet minden zugát kitölti. Az ürességet először csak a pillanatokban érzed, amikor nincs kivel megosztani örömeid vagy gondjaid. Aztán lassan éjjelente is beköltözik melléd, és nem hagy aludni. Végül nappal, az utcán, a boltban is veled marad, és bármennyire körülvesznek is emberek, magányosabbnak érzed magad, mint valaha.

A felmérés szerint a nők lényegesen magányosabbnak érzik magukat, mint a férfiak, és sokkal gyakrabban említik a gyermekgondozási feladatokat ennek okaként. Nagyjából az európaiak 63 százaléka, a magyaroknak pedig 77 százaléka azonban úgy gondolja, hogy magányérzete – bármennyire is gyakori – nem súlyos probléma. Pedig ezt sokkal komolyabban kéne venni, mivel tavaly az egészségügyi világszervezet, a WHO a magányt globális közegészségügyi problémának nyilvánította, amely az egészség és a jóllét minden területét érinti. Ugyanis a magány bármely formája komoly hosszú távú következményekkel járhat – figyelmeztet a STADA magyarországi ügyvezetője.

Idézőjel ikon

A nyilvánvalókon túl, mint például a depresszió és a szorongás, növeli a stroke, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a függőség és a demencia kockázatát is

– mutat rá Váradi György. 

Így lehetne leküzdeni a magányt a magyarok, illetve a többi európai megkérdezett szerint
Fotó: STADA

Így lehet leküzdeni a magányt

Az ember társas lény, mondják. De vajon mit ér ez a mondat, amikor a kapcsolatok felszínesek, amikor a mély beszélgetések helyét az üres szavak veszik át? Amikor egy telefontól vagy üzenettől várjuk azt, hogy kitöltse azt az űrt, amely mégsem tűnik el? A magyar valóságban, ahol a családok szétszakadnak, a barátságok elhalványulnak, és a rohanó mindennapokban már alig érünk rá egymásra, nem meglepő, hogy ilyen sokan küzdenek a magány érzésével.

Magyarországon a megkérdezettek szerint a magány elleni harcban a gazdasági helyzet javítása, valamint a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése jelenthetné a megoldást. Azonban csak minden tizedik magyar tartja fontosnak, hogy kevesebb időt töltsön a közösségi médiában, holott a túlzott online jelenlét és az elmagányosodás közötti kapcsolat egyértelmű.

Egy ilyen világban talán a legfontosabb lépés az lenne, hogy merjük megkérdezni egymástól: „Hogy vagy?” De ne csak a kérdést tegyük fel, hanem a válaszra is figyeljünk oda. Bár ezek a gesztusok nem szüntetik meg a magányt, de rávilágíthatnak arra, hogy senki sincs igazán egyedül. Mert lehet, hogy a statisztikák szerint a magyar a hetedik legmagányosabb nemzet Európában, de ha mindenki egy lépést tesz a másik felé, talán már nem érezzük ezt az ürességet. Talán a hideg sírkertben ülő magányos alak is kap egy meleg mosolyt, és az őt körülölelő csend egyszer majd baráti beszéddel törik meg.

Attól, hogy valaki idős, még nem feltétlenül ítéltetett magányra. Erre bizonyság ez a cikkünk is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.