Sokan hiszik, hogy az utolsó 5 ledolgozott évük bére alapján számítják ki a nyugdíjukat, ám ez téves, ráadásul nagyon régen, még 1988-ban törölték el ezt a számítási módot.
A valóságban két dologtól függ az, pontosan mekkora összeget kaphatunk azt követően, hogy nyugállományba vonultunk. Az egyik az aktív évek száma, a másik pedig az átlagbér, amit azon összegek alapján határoznak meg, amelyek után nyugdíjjárulékot fizettünk.
Mindkét tényezővel kapcsolatosan van „apró betűs” tudnivaló is. A ledolgozott éveknél ugyanis csak a teljes évek számítanak, az átlagbért pedig úgy veszik figyelembe, hogy a kormány által meghatározott valorizációs szorzót alkalmazzák rajta. Ez segít abban, hogy egy, a kilencvenes években jónak számító, pár tízezer forintos havi fizetést a nyugdíjazás előtti év nettó átlagkeresetének szintjére emeljenek.
Ha valaki idén lesz nyugdíjas, tavalyi fizetéseire nem érvényesítenek ilyen szorzót, de az összes korábbi évben keresett pénzére igen.
Az 1988 után munkában töltött összes évre el kell végezni ezt a szorzást, majd összeadni minden év jövedelmét.
Ez idén 36 évnyi összeget jelent, amelyet az ez idő alatt munkaviszonyban töltött napok számával kell elosztani. Ebbe beszámítanak a hétvégi és ünnepnapok, nem számítanak bele ugyanakkor a fizetés nélküli időszakok, mint a táppénz, a katonai szolgálat vagy a gyermekkel otthon töltött idő.
Ezzel a művelettel eljutunk az egy napra eső átlagkeresethez: ezt előbb 365-tel kell felszorozni, majd 12-vel elosztani. Így megkapjuk a havi átlagkeresetet, innen pedig már csak egy lépés a nyugdíj összege. Ehhez a nyugdíjszorzót kell ismernünk:
- 15 év szolgálati idő esetén ez 43 százalék,
- 15–25 év közt évente nő két százalékkal,
- 26–36 év közt évente nő egy százalékkal,
- a 37. évtől pedig évente másfél százalékkal,
- 40–50 év között pedig ismét két százalékkal emelkedik.
A havi átlagkeresetet a nyugdíszorzóval kell megszoroznunk: praktikusan ez azt jelenti, 40 év munka után az átlagkereset 80 százaléka jár,
50 év után pedig az átlagkereset teljes összege lesz a nyugdíjunk. Innen már nem emelkedik a szorzó akkor sem, ha 50 évnél is tovább dolgozunk.
Sok részletszabály hat még azért a nyugdíj összegére – ekhós bérnél például nemcsak a minimálbért veszik figyelembe, ahogyan szintén tévesen vélik sokan, hanem a 15 százalékkal ekhózott bér 61 százalékát is.
