Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha velünk vagy akár kiskorú gyermekünkkel megtörténik, hogy visszaélnek a neten a fotóinkkal, kihez fordulhatunk? Az Internet Hotline ingyenes jogsegélyszolgálat osztályvezetője, dr. Csalár Dorina a témában felmerülő kérdésekre adott hasznos válaszokat a Díványnak.
2023-ban az Internet Hotline-hoz, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának ingyenes jogsegélyszolgálatához beérkezett bejelentések 42% százaléka gyermekpornográf tartalmakról szólt, 18%-uk pedig online zaklatás kategóriában érkezett. A bejelentett esetekben hozzájárulás nélkül, nem beleegyezéses alapon elkészített és megosztott képekkel vagy videókkal éltek vissza e-mailben, chatüzenetben, közösségimédia-felületeken vagy pornográf oldalakon történő megosztással. Az áldozatban mindez komoly lelki sérüléseket okoz, de károsan hathat a munkaerőpiaci boldogulásra és magánéleti kötelékekre nézve is. Az ítélkezéstől és megbélyegzéstől való félelem gyakran visszatartja az áldozatokat a segítségkéréstől.
Ha engedélyem nélkül, akaratomon és tudtomon kívül engem ábrázoló, szerintem kompromittáló, de nem intim kép kerül fel a világhálóra, akkor is élhetek a bejelentési jogommal?
Természetesen ebben az esetben is lehet élni a „Hozzájárulás nélkül közzétett tartalom” kategóriában tett bejelentés lehetőségével, illetve az internethotline@internethotline.hu e-mail-címen is fogadja az Internet Hotline a bejelentéseket. Ebben a kategóriában a bejelentő akkor fordulhat az Internet Hotline-hoz, ha hozzájárulása, engedélye nélkül közösségi oldalakon vagy más weboldalakon róla vagy a felügyelete alá tartozó kiskorúról készült fényképet, videó- vagy hangfelvételt, egyéb személyes adatot és elérhetőséget osztanak meg, akár olyan módon is, hogy azok egy másik weboldalról, közösségi oldalról kerülnek lementésre, majd felhasználásra. Mivel az IH közvetítőként jár el a bejelentő és a szolgáltató között a tartalom elérhetetlenné tétele érdekében,
ez az eljárás független a sértett polgári jogi igényétől, vagy az ügyben indítható büntetőeljárástól.
Vagyis nem csak olyan képekkel történhet visszaélés, amit a sértett közvetlenül küldött valakinek, hanem szándékosan vadásznak is közösségi oldalakon e célra felhasználható képekre?
A közösségi oldalakon nyilvánosan elérhető tartalmakat illetéktelenek felhasználhatják. Ez megelőzhető olyan módon, hogy oldalaink láthatóságát korlátozzuk, vagy privátra állítjuk, és csak olyan ismerőseinkkel osztjuk meg tartalmainkat, akikről azt feltételezzük, hogy azokkal nem élnek majd vissza.
A legtöbb online platform már rendelkezik olyan beállítási lehetőségekkel, amelyek segítségével és használatával „privátabbak” tudunk maradni a közösségimédia-platformokon.
A felhasználók számára szoktuk ajánlani az Instagramon a „privát profil” beállítását, illetve hasznos funkció még a „közeli barátok” beállítás, amelynek segítségével kiválaszthatjuk, hogy az általunk közzétett tartalmakat kik tekinthetik meg a már jóváhagyott követőink közül.
A közösségi média idősebb generációhoz tartozó felhasználói sokszor nem is szándékosan osztanak meg tartalmat magukról vagy szeretteikről, a gyerekek nem érzik a posztok súlyát, a büszke szülő pedig elvakultságában gyakran nem elég körültekintő a gyermek fotóival kapcsolatban. Melyik a legveszélyeztetettebb korosztály?
Minden korosztálynak más-más kihívásokkal kell megküzdenie, de általánosan elmondható, hogy
a tudatos internethasználat tanulható, és ezáltal a veszélyek, visszaélések lehetősége is csökkenthető.
A gyermekek mindaddig különösen kiszolgáltatottak, amíg nem tudják hozzájárulásukat adni a megjelenésükhöz. Ez jelentheti egyrészt, hogy még nem tudják teljes mértékben felmérni vagy kifejezni, hogy szeretnék-e, hogy a róluk készült tartalmat a szülő közzétegye, illetve azt is, hogy bár kifejezik erre vonatkozó igényüket, de azt a szülő nem vagy nem teljesen veszi figyelembe. A gyermekről készült tartalom megosztása előtt tehát érdemes az ő kéréseit és esetleges ellenérzéseit is mérlegelve meghozni az arról való döntést.
A mesterséges intelligencia megjelenése rontott-e a statisztikákon, mit látni eddig? Több-e az ártó tartalom generálása, amióta a technika felkészültebb?
Az IH gyakorlatában egyelőre szórványosan fordulnak elő ilyen típusú bejelentések, viszont a nemzetközi trendek alapján várható a bejelentésszám megugrása.
A világszerte működő hotline-ok tapasztalatai szerint a mesterséges intelligencia okozta változások a gyermekek online szexuális bántalmazásával összefüggésben is megjelentek.
Ezalatt főként azt értjük, hogy az elkövetők generatív mesterséges intelligencia segítségével, így például már korábban megszerzett, gyermekről készült felvételek alapján hoznak létre gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat. Annak ellenére, hogy a mesterségesen létrehozott tartalmak nem jelentik egy gyermek valós fizikai, szexuális bántalmazását, károsak és jogsértőek, és az ilyen tartalmak létrehozása bűncselekmény.
Hogyan kell a bejelentést pontosan megtenni azután, hogy észleljük a bajt, melyek a konkrét lépések, amit tehetünk, és mire számíthatunk ezután?
Bejelentést a https://nmhh.hu/internethotline címen a bejelentési kategóriákra kattintva lehet tenni, illetve az internethotline@internethotline.hu e-mail-címen is. A bejelentő űrlap kitöltése mindössze 3-5 percet vesz igénybe, négy egyszerű kérdést kell megválaszolni.
A bejelentőinknek azt tanácsoljuk, hogy küldjenek pontos, a sérelmezett tartalomra mutató URL-címet. Amennyiben ilyen URL-cím nem áll a bejelentő rendelkezésére, képernyőfelvételt vagy egyéb mellékletet is tud küldeni a bejelentéséhez csatoltan.
Az IH minden esetben megvizsgálja a sérelmezett tartalmat, és amennyiben az még elérhető, jelzést küld a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatónak, amelyben kéri a közreműködését a felvétel eltávolításában.
Fontos megjegyezni, hogy az IH közvetítőként jár el a bejelentő és a szolgáltató között, nem rendelkezik hatósági jogkörrel, így a szolgáltatót nem kötelezheti a tartalom eltávolítására, csupán kérni tudja erre.
Az IH azonban hazai szinten szorosan együttműködik az ORFK-val és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával, nemzetközi szinten pedig részese a legnagyobb közösségimédia-platformok partnerségi programjainak, így e körben közvetlen csatornán keresztül fordulhat a Meta, a Google, a YouTube, a TikTok és a Discord munkatársaihoz. Ezek a platformok kiemelt figyelmet fordítanak az IH-tól érkező jelzésekre. A gyermekek online szexuális bántalmazása körében hangsúlyozandó, hogy az IH 2012 óta tagja a hotline-okat összefogó nemzetközi szövetségnek, az INHOPE-nak, amely kifejezetten a gyermekek online szexuális kizsákmányolása ellen küzd, és speciális eljárást tesz lehetővé az ilyen jellegű felvételek eltávolítása érdekében.
Az IH – ha a bejelentő megadta e-mailes elérhetőségét – minden esetben visszajelzést küld a bejelentőnek a bejelentés beérkezésétől számított legfeljebb 5 munkanapon belül.
Az IH szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy mindenkinek joga van nemet mondani, senki – legyen akár felnőtt, akár gyermek – nem tartozik másnak intim felvétellel, még érzelmi manipuláció hatására sem.
Ha érdekelnek az online térben zajló bűncselekmények és az AI, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
