Nem lesz már olcsó az alma sem hazánkban, a becslések szerint ugyanis idén mintegy 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be a gyümölcsből, mint tavaly. A jelenlegi mennyiség még a magyarországi fogyasztásra sem lesz elengedő.
Drasztikusan visszaesett a termés, a belföldi étkezési és feldolgozóipari igényeket nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a leszüretelt alma mennyisége. Ez a hiány a gyümölcs felvásárlási árában már most megmutatkozik.
Hiánycikk lesz a gyümölcs
Az idei nem az alma éve lesz. A becslések szerint ugyanis mintegy 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be belőle, mint tavaly. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) aktuális összefoglalója szerint az étkezési minőségű alma mennyisége a várakozások szerint 90-100 ezer tonna körül alakul majd, míg 220-240 ezer tonna lesz az ipari alma.
Az idei termés így a belföldi fogyasztást sem fedezi, miután az étkezési alma igénye 110 ezer tonnára, míg az feldolgozói kapacitás 400 ezer tonnára tehető. A léalma nettó felvásárlási ára a napokban kilogrammonként 75-80 forint között szóródik, ami a tavalyi közel duplája. Az étkezési alma esetében pedig 25-35 százalékos termelőiár-növekedés várható.
Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsméretek növekedése elmarad a szokásostól, így – főleg az eleve kisgyümölcsű fajtáknál – várhatóan kisebb lesz a gyümölcsméret, amit az étkezési alma piacnak idén tolerálnia kell.
Az uniós országokban sem lesz idén olcsó az alma
Az egész EU-ban gyengébb a termés az átlagosnál: 11,5 millió tonna helyett 10,2 millió tonna várható. Az EU termelésének majdnem harmadát a lengyel alma adja,
idén azonban akár másfél millió tonna termés is hiányozhat (3,2 millió tonnát várnak a 4,5 millió tonna helyett), ami a felvásárlási árakban is megmutatkozhat.
Az idei gyengébb termés hátterében több tényező áll: 2023-ban viszonylag jó termést szüretelhettek az ültetvényeken, a fák leterheltebbek voltak, ami a gyengébb kondíciójú ültetvényekben idén egy eleve gyengébb virágzásban és termésben ütött vissza. Ezen kívül további, jelentős terméskiesést okozott az is, hogy ebben az évben az időjárási károk szinte minden válfajával szembe kellett nézniük a gazdáknak. A szélsőséges csapadékeloszlás, a korán jött tavasz, majd a hirtelen lehűlés után a nyári száraz, hosszan tartó kánikula okozott gondokat.
