Ha ilyen szúnyogot találsz, ne csapd rögtön le: egzotikus betegségek miatt fontos

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az utóbbi másfél évtizedben több, potenciálisan egzotikus betegséget terjesztő ázsiai szúnyogfaj jelent meg Magyarországon.

A klímaváltozás és az emberi globalizáció révén Európa több országában, így nálunk is mind nagyobb számban jelennek meg idegenhonos szúnyogok – írja a Házipatika. Ezek olyan veszélyes fertőző betegségek terjedésében játszhatnak szerepet, mint például a Dengue-láz, a Chikungunya-láz, a nyugat-nílusi láz, a Zika vagy a malária, amelyek akár járványt is okozhatnak. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) szakemberei éppen ezért szorosan nyomon követik az inváziós fajok hazai elterjedésének alakulását.

Ezek a szúnyogok egzotikus betegségeket hordozhatnak

Dr. Soltész Zoltán biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a portál kérdésére elmondta, a Magyarországon eleve 50 őshonos szúnyogfaj mellett az utóbbi mintegy tizenöt év során három újonnan betelepült faj az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog.

A képel látható ázsiai tigrisszúnyog is trópusi betegségek forrása lehet
Fotó: Soumyabrata Roy / Getty Images Hungary

Az utóbbiak eredeti élőhelyükön faodvakban szaporodnak. Azért tudtak mégis invázióssá válni, mert az imágók más víztestekben is kikelhetnek, legyen szó akár egy kamion vagy egy hajó különféle üregeiről. Amikor aztán a jármű valahol csapadékkal és kellően meleg környezettel találkozik, az új egyedek egy hét alatt repülő rovarokká fejlődnek. Az ázsiai fajok tehát lényegében emberi segítséggel jelentek meg náluk. A szakember szerint

Idézőjel ikon

az inváziós fajok jelentősége abban rejlik, és azért érdemes kiemelten foglalkozni velük, mert sokkal többféle és az emberre nézve veszélyesebb kórokozó terjesztésére képesek.

„Nem minden csípőszúnyogfaj képes minden szúnyog által terjesztett kórokozót hordozni. Ehhez szükség van bizonyos mértékű kompatibilitásra a csípőszúnyog és a kórokozó között. A hazai fajok például ismereteink szerint nem alkalmasak arra, hogy a Dengue- és a sárgaláz vírusát terjesszék, az inváziós fajok viszont igen” – mutatott rá Soltész Zoltán.

Hozzátette, a járványok kialakulásának két alapfeltétele van: hogy egyaránt jelen legyen a betegség és a kompetens vektor, amely azt terjeszteni tudja: magyarán a feltétel az, hogy elegendő számban legyenek jelen az országban az inváziós szúnyogok. Ilyen tekintetben intő jel, hogy ugyan alacsony esetszámmal, de trópusi betegségek évről évre felbukkannak Magyarországon is.

Soltész Zoltán mindezek ellenére úgy vélte, egy-egy szúnyogcsípés, illetve a fertőzésveszély miatt egyelőre nincs okunk a félelemre, ám

Idézőjel ikon

nem valóságtól elrugaszkodott feltevés, hogy a jövőben hazánkban is kialakuljanak számottevő járványok.

Te is segíthetsz a kutatóknak

A szakemberek a Szúnyogmonitor projekt keretében gyűjtenek adatokat az inváziós fajok hazai elterjedéséről. Amennyiben úgy sejted, hogy inváziós szúnyogot találtál, e-mailben, valamint a spanyol fejlesztésű MosquitoAlert applikáción keresztül küldhetsz nekik fotót az észlelésről. Ha pedig netán sikerül épségben megfognod egy példányt, levélben is elküldheted azt az Ökológiai Kutatóközpontnak. A kutatók a megadott elérhetőségen keresztül értesítenek, hogy valóban inváziós szúnyogfajt találtál-e. Ne feledd: lakókörnyezetedben egyénileg te is tehetsz a szúnyogok ellen.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?