Ennyire emelné a nyugdíjkorhatárt az EU Magyarországon

Olvasási idő kb. 2 perc

Mindössze alig öt év az egészségben várható további élettartam a 65 éves nőknél és a férfiaknál Magyarországon, amely miatt az Európai Unióban (EU) az utolsó helyen állunk. A szakértő szerint, ha a várható élettartam csökken, akkor a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene.

Sok más tagállam mellett Magyarországon is a várható élettartam alakulásától tenné függővé a nyugdíjkorhatárt az Európai Unió – számolt be a Nyugdíjguru, amely egyben arra a kérdésre is kereste a választ, hogy mi történik akkor,

ha a várható élettartam rövidebb, mint amennyire a korhatáremelés politikája épül. 

Más a várható élettartam Magyarországon

Az Európai Unióban a 65 éves férfiak várható további élettartama átlagosan 17,3 év, míg a nőké 20,9 év. Magyarországon azonban ezek az adatok jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól: a magyar férfiak 65 éves koruk után átlagosan csak 13,2 évet, a nők pedig 17,3 évet élnek. Ez azt jelenti, hogy míg egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, addig egy nő 20-21 évig nyugdíjas. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar nők nyugdíjba vonulási korcentruma 61-62 év körüli a kedvezményes nyugdíjazás miatt, míg a férfiaknak el kell érniük a 65 éves kort.

Más a magyar nyugdíjasok élettartama, mint az EU-ban
Fotó: Jamie Grill / Getty Images Hungary

Magyarországon a 65 éves kort a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éri meg, de az egészségben eltöltött további évek száma rendkívül alacsony. Mind a férfiak, mind a nők esetében ez mindössze 4,9 év, amely az egyik legrosszabb adat az EU-ban. Ez a helyzet arra kényszeríti az idősödő magyarokat, hogy betegségekkel, csökkent életminőséggel éljék nyugdíjas éveiket.

Az EU már emelné a nyugdíjkorhatárt

Az EU számos tagállama már bevezette vagy tervezi bevezetni a nyugdíjkorhatár emelését. Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban pedig 2050-től növelik a korhatárt 69 év 9 hónapra. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer működik, ahol 63 és 69 év között lehet nyugdíjat igényelni, de minél korábban igénylik, annál kisebb lesz az összeg.

62-ről 65 évre változott

Magyarországon 2010 óta a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett, ami magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban. Azonban az elmúlt évtizedben a nyugdíjkorhatár gyorsabban nőtt, mint a várható további élettartam, így jelenleg nincs közvetlen szükség a korhatár további emelésére.

Az EU számos országa már alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam alakulásától teszik függővé.

Magyarország számára is azt javasolná az EU, hogy a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamtól tegye függővé, rugalmasan alkalmazva a változtatásokat. Ha a várható élettartam csökkenne, akkor a nyugdíjkorhatár is csökkenhetne.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.