Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az 1970-es években teljes fordulatszámon pörgött az államszocialista lakásprogram. Noha sokan azt gondolják, hogy ebben az időben csak lakótelepek és panelházak épültek, valójában különleges építményeket is köszönhetünk ennek az időszaknak.
Ellentmondásos a megítélése az 1970-es években keletkezett épületeknek, és ez valahol indokolt is. Hiszen akkoriban rengeteg lakótelep épült föl, ezek pedig nem kifejezetten a szépségükről híresek. A panelprogram 1975-ben érte el csúcspontját: ebben az évben egyedül Magyarországon 100 ezer új lakásba költözhettek a szerencsések. A lakótelepi házakat ugyanakkor építészeti szempontból nem tartják különösebben értékesnek: a blokkos előregyártás és a paneles építésmód eredményeként határozottan jellegtelenek ezek az épületek. Sokan nem tudják ugyanakkor, hogy azért ebben az időben is épültek kifejezetten érdekes, változatos, izgalmas építmények.
36 retró épület nyílik meg májusban
Az idei Budapest100 ezzel az időszakkal foglalkozik: május 11-én és 12-én több olyan budapesti ház nyílik meg, amely az 1970-es években épült. A bejárható épületek listájából kiderül, hogy ennek az időszaknak az építészete is tartogat meglepetéseket. A közvélekedésnek megfelelően rengeteg lakótelep épült: 1970-ben kezdtek el dolgozni a Práter utcai lakótelep első épületein, és az óbudai panelházak építkezése is ekkoriban indult. Ezek alatt az évek alatt változott meg teljesen Rákosfalva képe: a földes utcák mentén álló házak helyét ekkoriban vette át a Füredi utcai lakótelep.
Kattints a képre, és galériánk megnyílik! (A cikk a galéria után folytatódik.)
Nem csak panelek épültek
Ekkoriban tették le az alapkövét számos ma is álló intézménynek. Például 1963-ban írták ki a tervpályázatot a Nagyvárad téri Elméleti Tömb épületének tervezésére – a munkálatok 1972-ben indultak, és 1978-ban adták át az intézményt. A Nagyvárad tér „dísze” ekkoriban az ország legmagasabb középületének számított. A ma már nagyrészt szinte romokban álló Déli pályaudvaron ugyancsak 1972-ben kezdtek el dolgozni. A hatalmas komplexum az építtető és üzemeltető Déli Vasútról kapta a nevét, egyik dísze pedig a Victor Vasarely által Zsolnay kerámialapokból készített mű, amelyet a „kerengőben” állítottak föl 1986-ban. Ugyancsak ekkor építették a többi között a Szent István téren található irodaházat, amely ma az MBH Bank (korábban: Magyar Külkereskedelmi Bank) székháza, a BKV Forgalomirányító Központját a Szabó Ervin téren és a Budai Várnegyed általános iskoláját.
A lakóházak között is találunk értékes és érdekes épületeket. Ilyen például a Tárnok utca 13. szám alatt található ház, amely sajátos ötvözete a történelmi és a modern építészetnek. Az Esterházy-palota helyreállítása során előkerült középkori ülőfülkéket és ajtókereteket olvasztottak be ugyanis az egyébként az akkori kor ízlésvilágának megfelelő épületbe. A Ganz utca 13-15. számú házat az Ybl-díjas építész, Kökény Ágnes tervezte, kívülről több helyen Zsolnay épületkerámiák díszítik. A Zugligeti Libegő közelében található, 1973-ban elkészült, 36 lakásos ház különlegességei pedig az erkélyek íves mellvédjei, a vízköpők és a kék, pirogránit burkolat.
Nézd meg, milyen volt a panelekben az élet a szocializmusban, kattints ide!
