Ekkorra teszik a nyugdíjkorhatárt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyre negatívabban látják a most 30-59 évesek nyugdíjas éveiket. Egy friss kutatás szerint úgy vélik, 70 éves koruk előtt biztosan nem mehetnek nyugdíjba.

Egyre borúsabbnak látják a most munkaképes korosztály tagjai nyugdíjas éveiket. Nemcsak az egyre növekvő nyugdíjkorhatár miatt aggódnak, de úgy vélik, valójában nem a pihenésről szól már nekik majd ez az időszak, továbbra is dolgozniuk kell. 

Sejtéseik egy része akár helyes is lehet, hiszen az elmúlt év során is nőtt a nyugdíj mellett munkát vállaló magyarok száma. 

Egyre többen dolgoznak a nyugdíj mellett

Hazánkban jelentősen nőtt az utóbbi években a 65 éves vagy annál idősebb foglalkoztatottak száma. 2015-ben közel 35 ezer 65–74 év közti foglalkoztatottat tartott számon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), míg 2022-ben már közel 110 ezren dolgoztak ebből a korosztályból, vagyis több mint háromszorosára nőtt a létszámuk. Továbbá Magyarországon – a nemzetgazdasági szintű trendhez hasonlóan – a 60 év feletti férfiak nagyobb arányban dolgoznak, mint a nők, bármely korosztályt is vizsgáljuk – erősíti meg egy, az Index által szemlézett kutatás összefoglalója is azt a vélekedést, ami a legutóbbi, nyugdíjakkal kapcsolatos kutatás során kiderült. 

A mai fiatalok 27 százaléka gondolja ugyanis azt, hogy neki is munkát kell vállalnia nyugdíjas éveiben a biztos megélhetéshez. Ez 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen kutatás során a 30-59 éves korosztályt kérdezték, a válaszadók többsége 69 éves korra tette a nyugdíjba vonulás várható időpontját, és a 70 éves korhatárt tartják valószínűnek a jövőbeni nyugdíjkorhatárként. 

A fiatalok attól tartanak, 70 évre is emelkedhet a nyugdíjkorhatár, mire érintettek lesznek benne
Fotó: Szollár Zsófi / Index

A 70 éves kor lesz az új nyugdíjkorhatár?

Magyarországon 2014 óta törvényben szabályozott formában zajlik a folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés, mely az egyes születési évjáratok küszöbértékei miatt évről évre emelkedik, azaz 

  • az 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1953-ban született, a betöltött 63. életévük betöltését követően,
  • az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1955-ben született, a betöltött 64. életévük betöltését követően,
  • az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életévük

betöltését követően vonulhatnak nyugdíjba. 

A Magyar Nemzeti Bank  2016-os elemzése szerint az állami nyugdíjrendszer a következő évben biztonságosan működtethető, a tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes, ami azóta többször is változott, hiszen például 13. havi nyugdíj abban az időszakban még nem volt. 

Elképzelhető, hogy az MNB kutatói által prognosztizált 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák – írja a Profitline egy korábbi becslésre alapozva, amely szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi valóban megvalósul, akkor

az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.

A Díványon a napokban a nyugdíjhoz hiányzó napok pótlásával is foglalkoztunk. Az ezzel kapcsolatos teendőkről ebben a cikkünkben olvashatsz. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.