Magyarországon több százezren szenvednek krónikus légúti betegségekben, ezek között is kiemelt helyet foglal el az asztma. A Kings College London kutatói rájöttek, hogyan lehet megelőzni e gyulladásos megbetegedést, ez alapján pedig új terápiát javasolnak.
Hazánkban több mint 300 ezer a regisztrált asztmás betegek száma, és évente körülbelül 100 beteg fullad meg asztmás roham következtében. A többség betegsége allergiás eredetű, így a közelgő nyár számukra komoly kihívásokat fog tartogatni, mert a levegő pollentartalmát a meleg, a szárazság, a napsütés és a szelesebb időjárás megsokszorozza.
Az asztma kialakulása és a betegség elterjedése
Az asztma kialakulását örökletes tényezők és környezeti hatások egyaránt elősegítik, mint például az elhízás, dohányzás (aktív és passzív!), légszennyezettség, vírusos felső légúti megbetegedések (például ha valaki gyerekkorában súlyosabb légzőszervi megbetegedésen esett át, az később kiválthatja nála az asztmát). Asztmás így bárki lehet, ráadásul az asztmás betegek száma rohamosan nő hazánkban.
Egy 2022-es kutatás pedig arra is rávilágított, hogy különbség van a nemek között is: a nők esetében ugyanis gyakoribb az asztmás megbetegedés, és a szimptómák is jóval erősebbek, mint a férfiaknál, ahogy a végzetes kimenetelű rohamok esetszáma is nagyobb a nőknél. A menstruáció pedig tovább rontja a helyzetet, így az asztmával küzdő hölgyek minden hónapban komoly veszélynek vannak kitéve, ha nem figyelnek oda a kezelésre. Sőt általában elmondható, hogy a hormonváltozások negatívan befolyásolják az asztma tüneteit, így a fogamzásgátló szerek, de a terhesség is negatív hatással van a betegségre, főleg, ha hanyagul kezelik. A kutatás szerint az asztmával kezelt nők száma világviszonylatban a 136 millió főt is elérheti, a különféle asztmás betegségekben szenvedők számát pedig a legutóbbi felmérés szerint 262 millió főre becsülik.
E krónikus betegség során a légutak falában gyulladás következik be, így minden külső tényezőre (füst, pollen stb.) egyfajta védekező mechanizmussal reagálnak, ami a légutak beszűkülésével, nehézlégzéssel, köhögéssel, rosszabb esetben pedig fulladással jár. Az elmúlt években a legkülönfélébb gyulladáscsökkentők és hörgőtágítók váltak elérhetővé, azonban ezek többnyire a tüneti kezelést segítik.
Az új kutatások az allergiás asztma kezelésében is áttörést hozhatnak
A Kings College tudósai viszont egy új okot találtak az asztma légutakra gyakorolt roncsoló hatása mögött, ami új irányba mozdíthatja elő a gyulladást kezelő terápiás technikákat is: kutatásaik szerint a légutak falán lévő sejtek egy asztmatikus roham következtében annyira összehúzódnak, hogy roncsolódik e sejtek szerkezete. Tehát valójában nem az asztma utóhatásainak kezelésére kell koncentrálni, hanem a túl nagy mértékű összehúzódást kell megelőzni, mert ezzel megtörhetik a roham kialakulásának ciklusát is.
A mostani gyógyszerek csökkentik a gyulladást, és segíthetnek nyitva tartani a légutakat, de az ismétlődő rohamok miatti hegesedések tartós beszűkülést okozhatnak. Prof. Jody Rosenblatt a BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy mind ez idáig nem foglalkoztak túl sokat a roncsolódással és az állandó hegesedéssel, pedig ez egy ördögi kör: egy roham roncsolja a sejteket, így védtelenné teszi őket az új külső behatások ellen, amik újabb irritációt okoznak. Ha pedig sikerül elkerülni a sejtek roncsolódását, akkor esély nyílik arra, hogy az asztmatikus roham bekövetkezését meggátolják.
Jelenleg a kutatók a megfelelő kezelési módot keresik. Az egyik ilyen reményt keltő gyógyszeres kezelés alapja a gadolínium, amely egy fémes tulajdonságú kémiai elem. Egereken már ígéretes kísérleteket hajtottak végre vele, de még hosszú tesztelési folyamaton kell végigmenni, hogy meggyőződjenek a kutatók arról, hogy a szer emberek esetében mennyire biztonságos és hatékony, így még évekre van szükség a hatékony gyógymód létrehozásáig. Addig viszont nagyon fontos, hogy az asztmában szenvedők helyesen használják a meglévő gyógyszereket.
Az új gyógyszerek megérkezéséig viszont a régiek helyes használata is segít
A szakemberek szerint azonban az asztmás betegek döntő többsége nem követi az orvos utasításait. A tünetek kezelése ugyanis nemcsak a pollenszezon alatt fontos, hanem szezonon kívül is. Érdemes már akár februárban, a szezon előtt a kezelőorvos tanácsát kikérni a megelőzésről. A megfelelő gyógyszerekkel és ezek nagyobb dózisú alkalmazásával a pollenszezon által okozott állapotromlás is megelőzhető, tehát a pollenszezonra történő tudatos felkészülés kiemelten fontos.
Az asztma ma még gyógyíthatatlan betegség, de a rendelkezésre álló szerek használatával teljes értékű életet lehet vele élni, ezt bizonyítja, hogy több élsportolónk, többek között Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmesünk is asztmával küzd. A kulcs a megelőző kezelés, a szakszerű gyógyszerhasználat és az orvossokkal való rendszeres konzultáció.
Érdekel, hogyan kerülhetsz el egy veszélyes, 30 éven felülieket érintő betegséget? Olvasd el következő cikkünket!
