Fordulat jöhet egy magyar népbetegség kezelésében

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Magyarországon több százezren szenvednek krónikus légúti betegségekben, ezek között is kiemelt helyet foglal el az asztma. A Kings College London kutatói rájöttek, hogyan lehet megelőzni e gyulladásos megbetegedést, ez alapján pedig új terápiát javasolnak.

Hazánkban több mint 300 ezer a regisztrált asztmás betegek száma, és évente körülbelül 100 beteg fullad meg asztmás roham következtében. A többség betegsége allergiás eredetű, így a közelgő nyár számukra komoly kihívásokat fog tartogatni, mert a levegő pollentartalmát a meleg, a szárazság, a napsütés és a szelesebb időjárás megsokszorozza. 

Az asztma kialakulása és a betegség elterjedése

Az asztma kialakulását örökletes tényezők és környezeti hatások egyaránt elősegítik, mint például az elhízás, dohányzás (aktív és passzív!), légszennyezettség, vírusos felső légúti megbetegedések (például ha valaki gyerekkorában súlyosabb légzőszervi megbetegedésen esett át, az később kiválthatja nála az asztmát). Asztmás így bárki lehet, ráadásul az asztmás betegek száma rohamosan nő hazánkban.

Az asztma új kezelési módjára még várni kell
Fotó: Tom Werner / Getty Images Hungary

Egy 2022-es kutatás pedig arra is rávilágított, hogy különbség van a nemek között is: a nők esetében ugyanis gyakoribb az asztmás megbetegedés, és a szimptómák is jóval erősebbek, mint a férfiaknál, ahogy a végzetes kimenetelű rohamok esetszáma is nagyobb a nőknél. A menstruáció pedig tovább rontja a helyzetet, így az asztmával küzdő hölgyek minden hónapban komoly veszélynek vannak kitéve, ha nem figyelnek oda a kezelésre. Sőt általában elmondható, hogy a hormonváltozások negatívan befolyásolják az asztma tüneteit, így a fogamzásgátló szerek, de a terhesség is negatív hatással van a betegségre, főleg, ha hanyagul kezelik. A kutatás szerint az asztmával kezelt nők száma világviszonylatban a 136 millió főt is elérheti, a különféle asztmás betegségekben szenvedők számát pedig a legutóbbi felmérés szerint 262 millió főre becsülik.

E krónikus betegség során a légutak falában gyulladás következik be, így minden külső tényezőre (füst, pollen stb.) egyfajta védekező mechanizmussal reagálnak, ami a légutak beszűkülésével, nehézlégzéssel, köhögéssel, rosszabb esetben pedig fulladással jár. Az elmúlt években a legkülönfélébb gyulladáscsökkentők és hörgőtágítók váltak elérhetővé, azonban ezek többnyire a tüneti kezelést segítik.

Az új kutatások az allergiás asztma kezelésében is áttörést hozhatnak

A Kings College tudósai viszont egy új okot találtak az asztma légutakra gyakorolt roncsoló hatása mögött, ami új irányba mozdíthatja elő a gyulladást kezelő terápiás technikákat is: kutatásaik szerint a légutak falán lévő sejtek egy asztmatikus roham következtében annyira összehúzódnak, hogy roncsolódik e sejtek szerkezete. Tehát valójában nem az asztma utóhatásainak kezelésére kell koncentrálni, hanem a túl nagy mértékű összehúzódást kell megelőzni, mert ezzel megtörhetik a roham kialakulásának ciklusát is.

A mostani gyógyszerek csökkentik a gyulladást, és segíthetnek nyitva tartani a légutakat, de az ismétlődő rohamok miatti hegesedések tartós beszűkülést okozhatnak. Prof. Jody Rosenblatt a BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy mind ez idáig nem foglalkoztak túl sokat a roncsolódással és az állandó hegesedéssel, pedig ez egy ördögi kör: egy roham roncsolja a sejteket, így védtelenné teszi őket az új külső behatások ellen, amik újabb irritációt okoznak. Ha pedig sikerül elkerülni a sejtek roncsolódását, akkor esély nyílik arra, hogy az asztmatikus roham bekövetkezését meggátolják.

Jelenleg a kutatók a megfelelő kezelési módot keresik. Az egyik ilyen reményt keltő gyógyszeres kezelés alapja a gadolínium, amely egy fémes tulajdonságú kémiai elem. Egereken már ígéretes kísérleteket hajtottak végre vele, de még hosszú tesztelési folyamaton kell végigmenni, hogy meggyőződjenek a kutatók arról, hogy a szer emberek esetében mennyire biztonságos és hatékony, így még évekre van szükség a hatékony gyógymód létrehozásáig. Addig viszont nagyon fontos, hogy az asztmában szenvedők helyesen használják a meglévő gyógyszereket.

A betegség hatékony kezeléséhez be kell tartani az orvosi előírásokat
Fotó: Ika84 / Getty Images Hungary

Az új gyógyszerek megérkezéséig viszont a régiek helyes használata is segít

A szakemberek szerint azonban az asztmás betegek döntő többsége nem követi az orvos utasításait. A tünetek kezelése ugyanis nemcsak a pollenszezon alatt fontos, hanem szezonon kívül is. Érdemes már akár februárban, a szezon előtt a kezelőorvos tanácsát kikérni a megelőzésről. A megfelelő gyógyszerekkel és ezek nagyobb dózisú alkalmazásával a pollenszezon által okozott állapotromlás is megelőzhető, tehát a pollenszezonra történő tudatos felkészülés kiemelten fontos.

Az asztma ma még gyógyíthatatlan betegség, de a rendelkezésre álló szerek használatával teljes értékű életet lehet vele élni, ezt bizonyítja, hogy több élsportolónk, többek között Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmesünk is asztmával küzd. A kulcs a megelőző kezelés, a szakszerű gyógyszerhasználat és az orvossokkal való rendszeres konzultáció.

Érdekel, hogyan kerülhetsz el egy veszélyes, 30 éven felülieket érintő betegséget? Olvasd el következő cikkünket

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.