Egy évek óta súlyos depresszióval küzdő kínai férfi agyába chipet ültettek, amely segít neki abban, hogy ismét képes legyen boldognak érezni magát. Elon Musk cége pedig egy nyaktól lefele béna ember életében hozott jelentős változást: a férfi gondolataival tud vezérelni egy számítógépet.
Leginkább tudományos-fantasztikus filmek jutnak az eszünkbe arról, hogy emberek agyába chipet ültetnek. Pedig a fenti hírek nem egy William Gibson-regény lapjairól származnak, hanem a valóságban történtek. Az ilyen technológiák hatalmas változást hozhatnak súlyos betegségekkel küzdő emberek százezreinek az életében. Persze csak abban az esetben, ha beváltják a hozzájuk fűzött reményeket.
A chip visszaadta az életét
Vu Hsziaotien 16 éven keresztül élt súlyos depresszióval. Rosszabb napjain képtelen volt akár csak egy „hellóval” is reagálni a köszöntésekre, ám
az sem ment ritkaságszámba, hogy egyáltalán nem volt képes kiszállni az ágyából, és egész napját mozdulatlanul fekve töltötte.
Elmondása szerint a körülötte levő világ olyan volt számára, mintha vákuumban létezett volna. „Semmi közünk nem volt egymáshoz” – mondta. Aztán egy operációnak köszönhetően minden megváltozott.
A mellkasa jobb oldalába egy úgynevezett agypacemakert ültettek be, amely elektródákkal kapcsolódik az agy különböző részeihez. Ezeknek a régióknak az elektromos ingerlése szünteti meg a depressziós tüneteket. Vu Hsziaotien ma már nemcsak teljes értékű életet él, de boldognak is vallja magát. Viccelődik, dúdolgat magában, és dolgozik – mindez korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna.
Az agyával irányítja a sakkbábukat
Noland Arbaugh egy autóbalesetben bénult meg válltól lefelé. A 29 éves férfi agyába Elon Musk cége, a Neuralink ültetett be egy chipet, amelynek segítségével Arbaugh képessé vált egy számítógépet irányítani. Az implantátum 1024 elektródát tartalmaz - figyeli az agy azon részének idegi aktivitását, amely a mozgásért felel, és az eredményeket vezeték nélküli megoldással továbbítja a számítógépnek. Arbaugh így mozgatni tudja a komputer kijelzőjén a kurzort, és képes használni a billentyűzetet. Az operációt teljes egészében robotok hajtották végre, és a beavatkozás után egy nappal már el is hagyhatta a kórházat.
Pár hónappal később a férfi már online képes volt sakkozni, sőt, újra játszhatott a Civilization VI. nevű stratégiai számítógépes játékkal, amely a balesete előtt a kedvence volt.
Azoknak lehetőség, akiknek nincs vesztenivalójuk
Attól persze, hogy a sci-fikhez hasonlóan az agyba ültethető chip az egészséges emberek életét megváltoztassa, még nagyon messze vagyunk. Sőt, attól is, hogy súlyos betegségeket lehessen ezzel a módszerrel gyógyítani. Nem véletlen, hogy Elon Muskék, amikor 2023 szeptemberében megkapták az engedélyt arra, hogy embereken teszteljék a technológiát, kifejezetten olyanokat kerestek, akik mind a négy végtagjukra bénák nyaki gerincvelő-sérülés vagy amiotrófiás laterálszklerózis következtében. Nagyrészt ismeretlen technológiáról van szó, amelynek komoly kockázatai is lehetnek.
Mi az az amiotrófiás laterálszklerózis?
Más néven Lou Gehrig-betegség, ám leggyakrabban idegsorvadásos betegségnek szokták hívni. A központi idegrendszer mozgató idegsejtjeinek pusztulása miatt az akaratlagos izmok fokozatosan elgyengülnek, és végül teljesen el is sorvadnak. A betegség oka nem ismert, és gyógymód sem létezik rá. Idegsorvadásos betegségben szenvedett a többi között Stephen Hawking elméleti fizikus, Mao Ce-tung, Kína elnöke, Lou Gehrig amerikai baseballjátékos, akiről a kórt elnevezték, Stanislav Gross cseh miniszterelnök, de ezzel küzd dr. Karsai Dániel ügyvéd is.
„Egyelőre azoknak lehet hasznos, akik hatalmas mértékű károsodást szenvedtek el” – mondta Hszing Csen, aki a Pittsburghi Egyetemen dolgozik, szakterülete kifejezetten az ilyen és ehhez hasonló implantátumok. Az is kérdéses, hogy közép- és hosszú távon hogyan reagál a szervezet a chipre. Az agy bizonyos területeinek stimulálása például kiválthat epilepsziás epizódot is.
„A szervezetünk nagyon hatékonyan védekezik az idegen tárgyakkal szemben”
– figyelmeztet Anne Vanhoestenberghe professzor, a londoni King’s College implantátum-szakértője. Épp ezért Noland Arbaught még hónapokon, sőt éveken keresztül megfigyelik. Az elkövetkező 5 évben legalább 20 kontrollvizsgálaton kell átesnie, hogy megállapítsák, minden rendben van-e az implantátummal. Maga a férfi is elismerte első nyilatkozatában az operáció után, hogy adódtak bizonyos problémák, ám hogy pontosan miről van szó, azt nem árulta el.
Elon Musk szerint mindenesetre a Neuralink nemcsak paralízisben, hanem más betegségekben szenvedő embereken is segíthet. Mivel képes lehet a kedélyváltozások és a hormonok szabályozására, a kínai implantátumhoz hasonlóan a cég szerint hatékony lehet depresszió, skizofrénia, autizmus és kóros elhízás esetén is.
Olvasd el, mit lehet tenni a depresszió ellen, kattints ide!
