Itt a magyar bűntérkép, ezek a legveszélyesebb vármegyék

Olvasási idő kb. 1 perc

Noha a súlyos bűncselekmények száma a tavalyi évben visszaesett, összességében mégis több bűntényt követtek el 2023-ban, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányú emelkedés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében történt, ám az esetek számát tekintve Budapest a legbűnösebb terület.

Nem alakult túl jól a 2023-as év a bűncselekményeket tekintve, a Pénzcentrum összeállítása szerint ugyanis 2018 óta egyetlen évben sem regisztráltak annyi bűntényt az országban, mint tavaly. Noha a súlyos bűncselekmények, mint például az emberölések száma szerencsére visszaesett, a csalások és lopások száma azonban nagyon megnőtt. Ennek köszönhető, hogy összességében nőtt a bűntények száma az előző évhez képest.

Persze nem mindenhol ugyanolyan mértékben. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében például nagyon rossz a helyzet: itt 40 százalékkal emelkedett a bűnesetek száma az előző évhez képest. Ugyancsak több dolga volt a rendőröknek az előző évhez viszonyítva Hajdú-Bihar vármegyében (28 százalékos emelkedés), Borsod-Abaúj-Zemplénben (17 százalékos növekedés) és Pest megyében is (13 százalékos emelkedés).

Továbbra is Budapest a legveszélyesebb, egy vármegyében sem történik több bűneset, mint a fővárosban
Fotó: police.hu / Police.hu

A bűnesetek számát tekintve továbbra is Budapest a legveszélyesebb: a fővárosban összesen 43 019 bűntényt regisztráltak. 

Ezt követi Pest vármegye (21 684), Borsod-Abaúj-Zemplén (15 028) és Bács-Kiskun vármegye (9738).

Testi sértéseket nézve Baranyában történt 2023-ban a legnagyobb, 18 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az ittas, illetve bódult állapotban történő vezetések száma Hajdú-Biharban 32 százalékkal nőtt, és a lopások száma is ebben a vármegyében emelkedett a legjobban (37%). 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?