Átverik a magyarokat: ingyenes szolgáltatásért fizettetnek

Olvasási idő kb. 2 perc

A roncsautó leadása senkinek nem kerül pénzébe, mégis van, akinél így próbálkoznak.

Működésképtelen autót adott volna le egy magyar a bontóba: meglepve tapasztalta, hogy egy telepről azt a választ kapta, hogy a bontó ilyesmit nem intézhet, neki kell saját költségén eltréleztetnie a roncsot a telepre, ami nagyságrendileg 50 ezer forintos költséggel jár. Hozzátették azt is: a roncstelepeknek az egész nem éri meg, mivel a jármű a MOHU tulajdona lesz A Pénzcentrum utánajárt annak, hogy ez így nem jogszerű.

A roncsautó leadása ugyanis nem járhat költséggel, a tulajdonosnak az elszállításért sem kell fizetnie abban az esetben, ha az autó már működésképtelen. A MOHU ennek költségét megtéríti a bontóknak. 

Idézőjel ikon

Emellett kezelési költséget fizet a vele szerződött roncstelepeknek, és a még használható alkatrészek értékesítését is engedélyezi részükre.

roncs autó parkoló
Egy működésképtelen roncsautó elszállítása ingyenes a bontóba
Fotó: Manuel Breva Colmeiro / Getty Images Hungary

70 olyan telep van jelenleg országszerte, amely a MOHU-val erre szerződött, ezek itt kereshetők térképen. A bontókban egy kis összeget kaphat is a tulaj a roncsért: ha az hiányos, kilónként 20 forint, ha teljes, de nem önjáró, kilónként 30 forint, ha teljes és önjáró is, kilónként 50 forint juthat a tulajnak. 

Az országban évi 150-200 ezer roncs keletkezik, ezeknek mindössze tizede jut bontókba, ahol szakszerűen szerelik szét és kezelik az azokból keletkező veszélyes hulladékot. Az elektromos és hibrid autók elterjedésével az akkumulátorok ártalmatlanítása egyre komolyabb kihívást jelent az ágazatban. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.