Örökre eltűnhet a magyarok kedvenc téli időtöltése

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A globális felmelegedés egyre inkább veszélybe sodorja a síterületeket. Egyik kedvenc téli sportunknak lehet, hogy örökre befellegzett?

Már csak pár nap van hátra a várva várt síelésig, és akkor kiderül, hogy a kiszemelt síterületen, ahova már a szállás is régóta le van foglalva, alig van hó. Ismerős? Évről évre egyre több síelőnek okoz gondot, hogy hova menjen csúszkálni – már amennyiben nem akar egy egész vagyont elkölteni hobbijára. Különösen igaz ez a családosokra: egy felnőtt egynapos síbérlet Ausztriában például átlagosan 60 euró körül van, ami 22 ezer forint, de egy gyereknek egy napi csúszkálásáért is 10 ezer forintot kell fizetni. Egy négytagú család esetében ez egy napra 64 ezer forint…

Egyre kevesebb a hó

Ilyen körülmények között teljesen érthető, hogy a síelés szerelmesei olyan helyre szeretnének elutazni, ahol aztán tényleg van bőven hó. Ám ilyen síterepeket évről évre egyre nehezebb találni, a tavalyi szezonban például még a korábban kifejezetten hóbiztosnak tartott síterepek is későn vagy akár egyáltalán nem nyitottak ki. Ezen a télen jobb a helyzet: korán jött az első havazás az Alpokban, így a legtöbb ausztriai síterep a szokott időben ki tudott nyitni. Szlovéniában azonban például

Krvavec megnyitását négyszer is elhalasztották, és végül csak szilveszter éjszakája előtt közvetlenül nyitott ki, akkor sem sok hóval.

Egy kutatás szerint az Alpokban az elmúlt 600 évben a téli hótakaró átlagos ideje 36 nappal csökkent.

Azt lehetne gondolni, hogy a hómennyiség nagyban függ a magasságtól. A legmagasabban elhelyezkedő síterepek bizonyára sokkal hóbiztosabbak az alacsonyabban találhatóknál. Bizonyos mértékben ez így is van, ám azért akadnak ellenpéldák. Az indiai Gulmarg a világ egyik legmagasabban elhelyezkedő síterepe: a Himalája lejtői 4000 méteres magasságban általában fantasztikus körülményeket biztosítanak a csúszkálni vágyóknak. Ám ebben a szezonban kellemetlen meglepetés éri azokat, akik odautaznak: a pályákon ugyanis egyáltalán nincs hó.

Egyre több síterep küzd azzal, hogy nincs elég hó
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Az európai síterepek 98 százaléka is veszélybe kerülhet

A globális felmelegedés hatására egyre több síterep küzd a megélhetésért. A Nature Climate Change tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint, ha a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest +2 Celsius-fokon sikerül megállítani, Európa 2234 síterepe több mint felének (53%) fog rendszeresen gondot okozni a nem elegendő hómennyiség. Erre azonban egyre kevesebb az esély: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének számításai szerint, ha minden ország teljesítené (ez egyelőre még bőven nem történt meg) a 2016-os párizsi klímakonferencián tett vállalását, a felmelegedés 2,5–2,8 Celsius-fok között alakulna.

Idézőjel ikon

+4 Celsius-fok esetében a síterepek 98 százalékán nem lesz elég a hó.

Nem minden síterep kerül majd ugyanolyan nehéz helyzetbe: +2 fokos felmelegedésnél a francia Alpokban a sípályák harmadát érinti majd igazán fájóan ez a probléma, ám a Pireneusokban és a francia-svájci hegyvidéken ugyanez a szám 89 és 80 százalék.

A hóágyúzás borzasztóan energia- és vízigényes
Fotó: visionandimagination.com / Getty Images Hungary

Hóágyúzással pótolható?

A legtöbb síterep természetesen megpróbálja mesterségesen kipótolni a nem megfelelő hómennyiséget. Hóágyúzni sem lehet azonban bármilyen körülmények között, és a globális felmelegedés ezt is megnehezíti, hiszen a mesterséges hókészítéshez a levegő páratartalmától függően 0 és –2,5 Celsius-fok közötti hidegre van szükség. A változó körülmények a hóágyúzási szokásokat is megváltoztatták: korábban általában a szezon során bekövetkező hómennyiség-ingadozást kompenzálták ezekkel a szerkezetekkel. Mostanában már a szezon előtt elkezdik őket használni, hogy így teremtsenek egy alaphómennyiséget, így később már kevesebb természetes hó is elegendő a síeléshez.

Mesterséges hókészítéssel valamennyire ki lehet váltani a természetes havat. +2 fokos felmelegedés esetén a Pireneusok és az Alpok magasabban fekvő síterepein ezzel módszerrel 7, illetve 9 százalékra lehetne csökkenteni a túl szerény havazás miatt veszélyeztetettek pályarendszereknek arányát, ám a kicsit alacsonyabb régiókban ez az arány elég magas, 56 százalék maradna. Ráadásul a hóágyúzás más problémákat is felvet, hiszen rendkívül nagy a víz- és energiaigénye. Jobb helyzetben vannak ezzel kapcsolatban azok a síterepek, amelyek már régóta dolgoznak a zöldátálláson, és próbálnak nem környezetszennyező megoldásokat alkalmazni.

A francia Alpokban még általában van elég hó a síeléshez
Fotó: Aurelie1 / Getty Images Hungary

Zöldmegoldások

A síterepek más módokon is próbálnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, csökkentve saját ökológiai lábnyomukat. A francia Alpokban található Serre Chevalier Vallée Briançon például 2011 óta csak megújuló energiát használ, napkollektorokat, víz- és szélerőműveket telepítettek. Terveik szerint 2030-ra elérik a nettó nulla károsanyag-kibocsátást. Ratrakjaik bioüzemanyaggal működnek, és hóágyút csak akkor használnak, ha igazán szükséges – drónokkal derítik föl ezeket a területeket. A sílifteket, amikor a kihasználatlanság engedi, lelassítják, ezzel is energiát spórolva, és a felújított gondolákhoz, ahol lehet, felhasználják a régiek darabjait. A svájci Laax síterep tervei szerint 2030-ra több energiát termel majd, mint amennyit fogyaszt. Teljesen felhagynak a fosszilis üzemanyagok használatával, és idén indították el a világ első on-demand (igény szerint működő) síliftjét. Az ausztriai Skiwelten adták át a világ első, kizárólag napenergiával működő síliftjét, és a síterep 2017 óta csak megújuló energiát használ. A Kanadában található Whistler minden energiaigényét egyetlen helyről fedezi: a síterep közepén található, hatalmas vízerőműből. Innen kapja az energiát 38 síliftje, 269 hóágyúja, 17 étterme és minden egyéb épület.

Ha szívesen megnéznéd, hol lehet a közelben egy jót síelni, kattints!

Enterol

Készülj tudatosan a nyaralásra!

Az Enterol alkalmazható az utazással összefüggő, fertőzéses eredetű hasmenés megelőző kezelésére is. Az Enterol alkalmazását 5 nappal az utazás előtt már érdemes megkezdeni és az utazás teljes
időtartama alatt folytatni.
Te már becsomagoltad?

Enterol – A tudatos probiotikumválasztás.

hirdetés

Advertisement
Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.