Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem kell rögtön zero waste-re váltanod, hogy úgy érezd, tettél valamit a gyerekeid jövőjéért. Kump Edina is apró lépésekkel indult a hulladék nélküli mindennapokért, hogy aztán néhány éve csupán 7 grammnyi szemetet termeljen egy hónap alatt.
Egy blokk, egy ragtapasz és egy ruhából kivágott akasztó került 30 nap alatt a szemétbe, és mindez a tenyerében elfért. Azóta többször végzett ilyesfajta kísérletet, legutóbb egy 10 literes kuka egynegyede elég volt kétszemélyes háztartásuk szemetének, és abból nagy részt két törött tányér foglalt el. Edina szerint sokakat az rettent el a környezettudatos élettől, hogy úgy érzik, nem tudnak nagyot változtatni, akkor meg minek. Közben egy átlagos magyar háztartás naponta egy kilogramm szemetet termel.
Házból lakásba – látványosan több lett a szemét
Edina annak idején, amikor a továbbtanuláson gondolkodott, csak annyit tudott, hogy valamilyen segítő foglalkozást szeretne, és érdekelte a környezetvédelem. Nagyjából fél éve tanult az egyetemen, amikor már egyértelműen a környezetvédelmi szemléletformálás, a fenntartható fejlődés és a hulladékgazdálkodás volt a szíve csücske, de bevallja, amikor a globális ökológiai problémákról tanultak, voltak mélypontjai. Egyebek között ezért is akart változtatni. A háztartásukban akkor nőtt meg látványosan a hulladék, amikor 2014-ben kertes házból lakásba költöztek. Korábban komposztáltak, a háztartási hulladéknak pedig ez az egyik legnagyobb része.
„Megbeszéltük, hogy ezen változtatunk, és elkezdtünk gilisztakomposztálót használni a második emeleti lakásban – idézi fel Kump Edina okleveles környezetkutató, a Körforrás szakmai vezetője és alapítója.
Ez gyakorlatilag egy lezárt vödör, rajta lyukakkal, benne pedig föld néhány gilisztával, amelyek aztán a komposztálható konyhai szemétből jó kis humuszt gyártanak.
Emellett abban is megállapodtunk, hogy megpróbálunk a zero waste felé közelíteni – ebben amúgy István, a férjem volt számomra a kontrollszemély –, és egy-másfél év alatt eljutottunk oda, hogy szinte alig volt szemét a kukánkban.”
A környezettudatos élettel sokat spórolhatunk
Sokan azért nem váltanak a környezettudatos életmódra, mert úgy gondolják, túl drága lenne. Ám Edina tapasztalata szerint éppen hogy sokat spórolhatunk, ha jobban odafigyelünk.
„Ha nem PET-palackos vizet veszünk, hanem magunkkal visszük a kulacsunkat, amit csapvízzel töltünk fel, már sokkal kevesebbet költünk – hívja fel a figyelmet Edina. Emellett, ha elkezdünk tudatosabban vásárolni – amire a mostani gazdasági helyzet is sokunkat rákényszerít –, kevesebb termék landol majd a bevásárlókocsiban, így nemcsak a kukánkban lesz kevesebb hulladék, de a kasszánál is kevesebbet fizetünk. A környezetbarát takarítószerekkel havonta tízezreket spórolhatunk, de például, aki komposztál, annak nem kell földet venni a virágcserepekbe. Ugyanakkor ez az életmód az étkezésünkre is nagyon jó hatással volt;
mivel nem akartunk előrecsomagolt élelmiszereket vásárolni, egyre inkább mi magunk főztünk,
így pontosan tudtuk, mi van abban a levesben vagy főzelékben, ami a tányérunkra került.”
Ha elkezdünk más szemmel nézni a fogyasztásunkra, olyan termékek kerülhetnek a háztartásunkba, amelyeket akár 5-10 évig is használhatunk.
„7 éve nem vettem borotvát. Az eldobható műanyag változat helyett például fémet használunk, cserélhető pengével – avat be Edina. – De a női higiénia területén is havonta akár több ezer forintot spórolhatunk mosható betét vagy intimkehely használatával.”
A textilipar az egyik legnagyobb hulladéktermelő, 2020-ban az Európai Unióban az egy főre jutó textilfogyasztás 270 kilogramm szénlábnyomot hagyott.
Nem ciki a turkáló: sőt!
„Vannak az interneten olyan kihívások, amelynek az a lényege, hogy akár egy évig ne vegyünk új ruhát. Pozitív, ha valaki turkálóban vásárol, vagy a magyar készítőket támogatja – bár ez sokak pénztárcájának nem való itthon –, de esetemben is előfordul, hogy bizonyos darabokat csak valamelyik fast fashion ruházati boltban tudom megvenni. Viszont érdemes kialakítani egy olyan alapgardróbot, ami akár évekig kiszolgál minket, és nem a pillanatnyi hangulatunk alapján megvenni valamit, ami aztán címkével együtt évekig lóg érintetlenül a szekrényünkben.”
A bevásárlást is tudjuk környezetbaráttá és hulladékmentessé tenni, bár kétségkívül igényel némi előkészületet.
„A zöldségeshez például, ha savanyú káposztát vagy aszalt gyümölcsöt vennék, viszek csatos üveget, és abba mérik az árut. A növényi tejet otthon készítjük magunknak, a mézet a termelőtől veszem, aminek az üvegét visszaadom, hogy újból mézet tölthessenek bele.
Akinek a közelében nincs csomagolásmentes bolt vagy piac, az is nagyrészt meg tudja oldani, hogy csökkentse a háztartási hulladékot. Természetesen van néhány olyan termék, aminél nem tudjuk egyelőre megúszni a csomagolást; például ecetet PET-palackban veszünk, cukrot, lisztet pedig papírzacskóban. De azt legalább tudjuk szelektív hulladékba tenni. Amit lehetőleg mindenképpen kerüljünk, az a polisztirolból készült habtálcák – ezekből ugyanis a sztirol nevű anyag az ételbe kerülhet, és ez rákkeltő lehet, illetve fémgőzölt műanyag –, amellyel leginkább a csipszes zacskók és csokoládépapírok esetén találkozhatunk, mert ezek hasznosíthatatlanok.”
Lehet, hogy már késő?
A kisgyerekes családoknak – úgy tűnhet – nehezebb átállni egy hulladékmentes életmódra – vagy legalábbis törekedni erre, hiszen minden héten tömve van a kukájuk a használt pelenkákkal, a gyerekszoba pedig műanyag játékoktól hemzseg.
„Sokan akadnak, akik éppen azért állnak át a mosható pelenkára, mert így kevesebbet költenek
– hívja fel a figyelmet Kump Edina. De látnunk kell, hogy egy ilyen élethelyzetben sokszor nehéz vagy szinte lehetetlen arra törekedni, hogy minden szempontból tökéletes környezettudatos megoldásokat válasszunk. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy próbálják meg, aztán, ha nem megy, próbálják meg másképp, és ha így sem tudják beilleszteni az életükbe, akkor inkább engedjék el, ahelyett, hogy frusztrálnák magukat vele.
A játékok közül – ha már műanyag – válasszunk olyat, ami polikarbonát- és PVC-mentes, hogy ne jusson be a gyerek szervezetébe mindenféle veszélyes anyag, ha a szájába veszi. És érdemes az EU-ban gyártott játékokat venni, mert itt szigorúbban szabályozzák a felhasználható anyagokat.
Mivel egy-egy mesehős, játék néhány év alatt már nem lesz a kicsi kedvence, érdemes cserebereoldalakra feltenni, hogy ha már megvettük, legalább több gyereket kiszolgáljon. De ugyanígy eljárhatunk a babakocsi, az etetőszék és a gyerekruhák esetében is.”
Edina szerint a világban talán még a hulladék mennyiségénél is komolyabb probléma a globális felmelegedés, de valójában a kettő össze is függ.
„A nem megfelelően tárolt és megsemmisített szemétből metán jut a levegőbe, ami még inkább súlyosbítja a problémát. Azonban, amikor azt olvassuk, hogy milyen nagy bajok vannak a világban, sokszor azt érezzük, hogy a magunk szintjén eszköztelenek vagyunk, ezért kicsit el is engedjük a környezetbarát életmódot. Pedig ha belekezdünk, és önmagunkon, a háztartásunkon és a pénztárcánkon is látjuk a pozitív eredményt, idővel olyan változásokat is meg fogunk tenni, amit most még talán túlzásnak érzünk. A nagy kérdés az, hogy időben vagyunk-e még.” (A képek a Körforrás tulajdonát képezik, és felhasználásuk engedélyköteles!)
