Mindenkinek vannak napok az életében, amikor úgy érzi, valahogy semmi nem alakul jól, és jó lenne megtalálni a vészkijáratot, hogy aztán feltöltődve kezdjünk újra a feladatokba. Tudtad, hogy ehhez még a lakásból sem kell kilépned?
Az interneten anyák és apák vitatkoznak azon, hogy a Trónok harca vagy a Vaják a jobban sikerült sorozat, miközben mindkettőben sárkányok, boszorkányok, különleges képességű lények szerepelnek, és nem a gyerekeink miatt ismerjük a sztorijukat. Az ő kalandjaik miatt ülünk este a tévé elé, hogy elrepítsenek minket egy másik világba. Felnőtteknek szóló mesék, amelyek a fantázia világában játszódnak: nagyon felkapottak, de valójában nem most jöttek divatba.
Fantáziavilág a tűz körül
Yuval Noah Harari az egyik könyvében hosszan fejtegeti, hogy vajon mi különbözteti meg az embert az állatvilágtól. Az, hogy felálltunk? Nem, hiszen erre több állat is képes. Az eszközhasználat? Még az sem. A kommunikáció? Nem, hiszen a majmok is fel tudják hívni egymás figyelmét a közelgő veszélyre. „Végül pedig arra jut, hogy a történetmesélés képessége az, ami az embert kiemelte az állatok közül – mondja Sárvári Töttős Györgyi szakpszichológus. Az ember volt az – már évezredekkel ezelőtt is –, aki a nap végén nem azonnal aludni tért, vagy éppen a faj- és létfenntartás mozgatta, hanem leült a tűz köré, és elmondta, mi történt vele.”
Ez a közösségi élmény hozta aztán azt, hogy a számára nem megmagyarázható jelenségekből mitológiai történetek, eposzok, mondák születtek.
Tehát a felnőtteknek szóló mesék mindig is léteztek, sőt, valójában a mesék kezdetben semmiképpen nem a gyerekeknek szóltak. Tehát nem kell rácsodálkoznunk, hogy az életünk részei azok a történetek, amelyek a megmagyarázhatatlanról, a nem látható világról szólnak.”
Aktuális üzeneteket hordoz
Szakpszichológus szakértőnk szerint nem a saját gyermeki énünk dolgozik olyankor, amikor leültet minket egy ilyen típusú, fantáziavilágban játszódó, ám felnőtteknek szóló sztori elé.
„Az életnek vannak olyan részei, amelyeket nem tudunk megmagyarázni a racionális, 21. századi agyunkkal – hívja fel a figyelmet Sárvári Töttős Györgyi. Ugyanakkor ott van bennünk az igény a bizonyosságra, hogy a jó legyőzi a rosszat, hogy végül a jóság diadalmaskodik. Ezt pedig tökéletesen kiszolgálják azok a mesék, amelyeket felnőtteknek írnak.”
Szakértőnk példának hozza a Star Warst, amely évtizedek óta óriási siker, és miközben 100 százalékban fantáziavilágban játszódik, a teljes történet a jó és rossz harcáról szól.
„Ezek a történetek egy olyan világban zajlanak, amelyek sokkal érdekesebbek és izgalmasabbak annál, mint hogy reggel be kell menni a munkahelyünkre, délután pedig bevásárolni és vacsorát főzni. Gyakran azért nézünk ilyen sztorikat, mert ezek menekülést jelentenek a szürke hétköznapokból. Olyan helyen játszódik, olyan főszereplőkkel töltik meg, amely túlmutat a racionális világunkon, ugyanakkor sokszor olyan üzenetet hordoz, amely – teljen el bármennyi idő is –, még mindig aktuális.”
A fantázia világában könnyebb beszélni a traumáinkról
Egy ilyenformán felépített fantáziavilág arra is jó lehetőség, hogy olyan fájdalmakról, traumákról tudjunk beszélni, ami egy dokumentumfilmben sokkal nehezebb lenne.
„Tolkien annak idején a Gyűrűk urában az orkok és a tündék harcában a második világháború borzalmait írta le – mutat rá a szakember. Frodo sorsában benne van, hogy egy ilyen trauma után az élet nem folytatható a régi medrében. És ha olyan szerencsések vagyunk, hogy nem kell egy ekkora csapást átélnünk, akkor is vannak normatív krízisek az életünkben – például kamaszkor, válás, valamilyen veszteség –, amiket segítenek feldolgozni ezek a felnőtteknek szóló mesék. Hiszen – bár boszorkányok, vámpírok vagy éppen sárkányok szerepelnek benne – örök érvényű igazságokat fogalmaznak meg. Az a fajta nyitottság és hit pedig, ami ezekhez a mesékhez kell – ha szerencsések vagyunk –, egész életünkben elkísér.”
