Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A párok közti nagy korkülönbség a mai napig megosztó téma; még mindig sokan elítélik azokat, akik nem a saját generációjuk egyik tagjába szerettek bele.
Nem egészséges. Nem természetes. Felelőtlenség. Apakomplexus. Ödipusz-komplexus. Sugar daddy. Aranyásó. Csak néhány kifejezés, amit akkor hallunk, ha felmerül a nagy korkülönbség beszédtémaként. Honnan fakad ez a nagy ellenérzés?
DiCaprio és a 26 év alatti nők
Egy 2019-es grafikon időről időre felbukkan a közösségi médiában. Leonardo DiCaprio szerelmi életének történetét részletezi, ugyanis egy Reddit-felhasználó észrevett egy tendenciát: bár a színész akkor 44 éves volt, úgy tűnik, hogy csak 25 éves vagy annál fiatalabb nőkkel randevúzott, és mindig szakított a partnereivel, mielőtt betöltötték volna a 26-ot. A grafikonra adott válaszok vegyesek voltak: egyesek dicsérték DiCapriót, amiért képes újra és újra ilyen fiatal szépségeket meghódítani; mások viszont egyenesen betegesnek tartották, amiért nem képes korban hozzá illő nőt választani.
Vállalhat valaki 60 felett gyereket?
A napokban kapott hideget-meleget a 65. szülinapját betöltő Alec Baldwin a szülinapi posztja alá. Az epés megjegyzések amiatt kezdtek el záporozni, mert a színész és 39 éves felesége által is megosztott fotón együtt láthatók 7 közös gyermekükkel, akik közül a legidősebb is csak 9 éves. A legtöbb negatív hozzászólást nem a férj és feleség közti jelentős korkülönbség miatt kapták, hanem mert a kommentelők felelőtlenségnek tartják, ha valaki ennyi idősen gyermeket vállal. Hiszen sokkal nagyobb az esélye, hogy az idős szülő gyermekei még azelőtt félárvákká lesznek, mielőtt nagykorúvá válnak.
Evolúciós bökkenő
A két fenti példa hűen tükrözi a korkülönbségről alkotott nézeteinket. Megvan a magyarázata, miért háborítanak fel annyi embert például DiCaprio randevúzási szokásai: a korkülönbségekkel szembeni idegenkedés nagyon gyakori, és a legtöbb tabuhoz hasonlóan több ezer éves evolúcióból, valamint újabb keletű társadalmi és kulturális jelzésekből fakad.
„Sok kultúrában nem tartják elfogadhatónak, hogy beleszeressünk valakibe, aki sokkal idősebb vagy fiatalabb nálunk” – mondja dr. Elena Touroni pszichológus. Evolúciós szempontból a családalapítási törekvés hatással lehet arra, hogy kivel alakítunk ki mélyebb kapcsolatot, aminek egyszerűen biológiai okai vannak.” Hiszen csak egy bizonyos korig képes a nő teherbe esni, és a férfi hiába képes 70 évesen is gyermeket nemzeni, nagy valószínűséggel a gyermeke félárva lesz, mielőtt felnőttkorba lépne.
Mind a férfiak, mind a nők esetében a termékenység általában 35 éves kor után csökken – bár a nők sokkal gyorsabban veszítik el a fogamzási képességüket.
Észszerű tehát, hogy a hasonló korú emberekhez vonzódjunk. Bár viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az LMBTQ+-kapcsolatok életkori vonatkozásairól, tudjuk, hogy az azonos nemű párok között sokkal gyakoribbak a nagyobb korkülönbségek, ami talán azt tükrözi, hogy a biológiai együtt fogantatás képessége mennyire befolyásolja azt, hogyan viszonyulunk a párkereséshez.
Nem csak a gyereknevelésről szól
Ha egy hasonló korú emberrel élünk párkapcsolatban, akkor kisebb eséllyel távolodunk el egymástól. A szakértők úgy vélik, ennek az az oka, hogy ezek a párok hasonló időben érkeznek meg és mennek át az egyes életszakaszokon, amelyekről tudjuk, hogy hasonlóak a „feladataik”.
A házasság első 10 évében az emberek magasabb szintű házassági elégedettségről számolnak be, ha partnerük fiatalabb náluk,
mondja Grace Lordan, a London School of Economics viselkedéstudományi docense, aki jelenleg a korkülönbség és a boldogság összefüggéseit kutatja. „Az idő múlásával azonban a különböző korú párok házassági elégedettsége jobban csökken, mint a hasonló korú pároké, emellett utóbbiaknál a válás valószínűsége is kisebb.”
Amikor a biológiai és a gazdasági érdekek találkoznak
Mégis, annak ellenére, hogy ezek a tényezők az azonos korú partnerek felé sodornak bennünket, a társadalmi-gazdasági körülmények néha ellensúlyozhatják az evolúciós késztetéseket. 1900-ban a párok közötti átlagos korkülönbség körülbelül kétszeres volt a 2000-es évekhez képest. Régen az emberek (különösen a közép- és felső osztálybeliek) sokkal nagyobb valószínűséggel házasodtak volna össze valakivel, aki sokkal idősebb vagy fiatalabb náluk.
Ennek biológiai és gazdasági okai is vannak. Ha egy 50 éves férfi szeretne gyereket, nem érdeke, hogy egy hasonló korú nővel házasodjon össze, aki sokkal kisebb eséllyel lesz még termékeny.
Egy patriarchális társadalomban, amelyben a férfiaknak van gazdasági erejük, nagyobb valószínűséggel választhat a férfi egy tőle sokkal fiatalabb nőt párjául. A 19. században és a 20. század elején a legtöbb nő nem képviseltethette magát a munkaerőpiacon, ezért észszerű volt olyasvalakihez férjhez menni, aki már megteremtette az anyagi biztonságot. Ez akkoriban win-win helyzetnek számított.
Kit és miért ítélünk el?
Ahogy azonban a nők egyre nagyobb gazdasági hatalomra tettek szert, a jóval idősebb házastársak vonzereje csökkent, így egyre kevesebben választottak jelentősen idősebb vagy fiatalabb párt maguk mellé. Manapság az olyan párok, ahol az egyik ember sokkal idősebb, mint a másik, még mindig előítéletekkel szembesülnek. Ahelyett, hogy azt feltételeznénk, hogy az emberek a szerelem miatt élnek együtt, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egyik fél a társadalmi státuszát vagy gazdagságát kívánja ily módon emelni.
Még egy speciális szókincs is segíti a sztereotípiákat: egy idősebb férfiből „sugar daddy” lesz, míg egy fiatalabb nő „aranyásóvá” avanzsálódik, jobb esetben simán csak rásütik, hogy apakomplexusa van.
Aztán ott vannak még a „pumák” is, akik állítólag fiatal fiúkra, „toyboy”-okra vadásznak. Mindent összevetve, talán az idősebb nő, fiatalabb férfi párosítást fogadja legrosszabbul a társadalom. Ők azok, akik aránytalanul sok kritikát kapnak. Az ilyen kapcsolatok ellenzői már azt sem értik, hogy szerethet őszintén egy fiatal férfi egy idősebb nőt, aki nyilván veszített már vonzerejéből az idő múlásával. Ez egyértelműen szomorú és sértő felfogás a női nemre nézve.
Megszűnhet valaha is a korkülönbségtabu?
Egyre inkább elfogadottá válik a kapcsolatok sokszínűsége – legyen szó korkülönbségről vagy akár szexuális beállítottságról. Nagyobb a rugalmasság és az elfogadottság, mint akár egy-két évtizede, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnne a nagy korkülönbséget övező tabu. Mi, emberek, szeretünk ítélkezni, véleményt formálni, és annak hangot is adni – főleg, ha valaki a környezetünkben máshogy él, mint ami a „mi elveinknek” megfelel.
Nagyon úgy tűnik, nem csökken a társadalom érdeklődése a korkülönbségek iránt.
A nagy korkülönbséggel létrejövő celebkapcsolatok ugyanúgy kiemelt helyet foglalnak el a címlapokon, a mai fiatalok pedig még jobban elítélik az ilyen kapcsolatokat, különösen, ha idősebb férfi-fiatalabb nő felállásról van szó. Tekintettel arra, hogy a fiatalok általában élen járnak a társadalmi változásokban, rosszallásuk azt jelentheti, hogy a korkülönbségtabu még mélyebbé válhat. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne, ha mindenki ítélkezések kereszttüze nélkül szerethetne, mi pedig képesek lennénk örülni a másik boldogságának – még akkor is, ha nem felel meg a mi ízlésünknek.
