Ízemlékek grafikákon: így idéz meg érzéseket egy falat

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy illat azonnal emlékeket hív elő belőlünk, ezt sokan tapasztaltuk már. Az ízek ugyanerre képesek, és szép számban ivódnak bele emlékezetünkbe ezek az élmények is.

Gondolj csak arra, milyen sütemény jelenti neked a családi születésnapokat, melyik szörp idézi fel az osztálykirándulásokat, vagy hogyan kapcsolódik a szalámis szendvics az iskolai szünethez? Ezek bizony mind ízemlékek, melynek területét, többek között az ízek és az emlékezés kapcsolatát, működését Góg Angéla food designer, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Tárgyalkotó szakának vezetője immár 10 éve kutatja. Egy ikonikus magyar márka, a több mint 150 éves Pick Angélával és tehetséges grafikusokkal együttműködve mindannyiunknak megmutatja, milyen is egy ízemlék.

Ízemlékek művészi grafikákban

A különleges együttműködésben két fiatal magyar grafikus, Ghyczy Dia és Csordás Levente készített két-két grafikát, amelyeken a szalámihoz kötődő ízemlékek történetei

– sőt, emlékeink, hiszen a piknikezés, vonatozás alkalmával előkerülő szalámis szendvicsek közös múltunk részét képzik –

elevenednek meg. A grafikákat vászontáskákra szitázva kaphatják ajándékba márciusban és áprilisban a bizonyos PICK-szalámikat vásárlók.

Góg Angéla ízemlék-installációt is készített téliszalámiból a vászontáskák bemutatásának alkalmából
Fotó: Rizmajer Antal

Így dolgoztak a grafikusok

A különleges munkafolyamat során a grafikusok feladatát saját ízemlékeik jelölték ki: a megbízótól kifejezetten tág leírást kapott Dia és Levi, akik a Dívány a munkával kapcsolatos kérdéseire is válaszoltak.

Azelőtt, hogy megrajzoltad volna a szalámis grafikákat, mit mondott neked az ízemlék kifejezés? Hallottál már róla korábban?

Levi: Nem: az ízélmény kifejezés volt az, amit sokat hallottam, ez teljesen új fogalom volt, amihez viszont nagyon könnyű volt kapcsolódni. Csak fel kellett elevenítenem az emlékeimet.

Dia: Én viszont ismertem, mert pár éve részt vettem a Hadik kávézóban Góg Angéla előadásán a témáról. Ott beszélt arról, hogy

Idézőjel ikon

egy étel illatát érezve, vagy azt megkóstolva mennyire beindulnak az emlékeink.

Működtek is az ízemlékek a munkafolyamatban? Kellett egy szelet szalámi a rajzoláshoz?

Ghyczy Dia grafikáival
Fotó: Rizmajer Antal

Dia: Nem volt ennyire direkt impulzusra szükségem az emlékek felidézéséhez. Azt próbáltam feleleveníteni, milyen karakteres emlékeim kötődnek ehhez a karakteres ízhez. Végigzongoráztam, kiskoromtól egészen kamaszkoromig ezek sorát, megkerestem azokat a helyzeteket, amelyekben szalámit ehettem. Én nagyon későn kezdek el rajzolni, eleinte sokat írok: verbálisan vázlatozok. Most is így tettem, és ennek hatására el is indult bennem egy emlékfolyam.

Levi: Én is saját emlékeket idéztem fel, azt, hogyan találkoztam az ízzel gyerekkoromban, ez pedig hozta magával a többit. Elkezdtem vázlatozni, így jöttek a kompozíciós elemek, hogy mit fogok rárajzolni és mit hagyok el. Ez élvezetesebbé is tette a munkát, a saját emlékek révén otthonosan éreztem magam ebben a világban, nem olyan dolgot kellett létrehoznom, amihez nincs közöm egyáltalán.

Kevés megkötéssel dolgoztatok a feladaton. Ez felszabadítja vagy megnehezíti az alkotás folyamatát?

Levi és grafikái
Fotó: Rizmajer Antal

Levi: Általában nem szeretem, ha szabad kezet kapok, nekem kellenek bizonyos korlátok. Itt most az volt szabott, hogy egy színnel készüljön a grafika, mert szitázva lesz, és meg volt adva a téma. Ez elég is volt. Hogy milyen stílusban rajzolok, azzal kapcsolatosan nem volt nehéz dönteni – amiben tudok, és amiről úgy érzem, hogy kapcsolódik a témához.

Dia: Én szeretem, ha érett művészként kezelik a felkért embert, és bíznak benne annyira, hogy jót csinál akkor is, ha nincs annyi korlát közé szorítva. Féltem, hogy túl retrónak fogják tartani a stílusomat, de erről szó sem volt. Érdekes, hogy egészen másképp álltunk hozzá a projekthez Levivel: ő statikus emlékképeket hozott, én pedig nagyon dinamikus történeteket.

Szakmai szempontból milyen feladat volt ez a munka?

Levi: Csillagos ötös, nagyon jó munka volt, lehetne több ilyen is.

Lesz még folytatás is

A projekt azonban itt nem ér véget: a MOME és a PICK pályázatot is hirdet, melyben különböző generációk, jelenlegi és egykori MOME-hallgatók is ízemlékeiket rajzolják meg szalámis témában. Alkotásaikat májusban kiállításon mutatják be – a pályázat egyik szakértője lesz Góg Angéla, aki a következőképp írja le egy ízélmény betörését.

Dia grafikáin a retró erőteljes stílusjegy
Fotó: Rizmajer Antal

– Villanófény-effektussal indul el az emlék: mint amikor a régi gimnáziumunk folyosójára belépve egyre fókuszáltabbak az emlékeink a szituációkra, a padtársunkra. 

Nagyon komplex folyamat, ahogyan az emlékek megszületnek és elhalványulnak, de egy falat újra elő tudja azokat hívni.

Nem tudhatjuk, mikor találkozunk velük.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.