Tényleg húst kell enni azért, hogy elkerüld a depressziót?

Olvasási idő kb. 4 perc

Az egészségünket szolgálja a vegetáriánus étrendre térés, vagy depressziót okoz? Egy friss kutatás erre kereste a választ, és úgy tűnik, meg is találta.

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet szentelünk az egészséges életmódnak, és ezzel együtt a vegetáriánus és vegán étkezésnek is. A hús nélküli diéta még mindig újdonságnak tűnik, és sokan gyanakodva néznek rá: biztos, hogy egészséges erre átváltani, vagy tényleg jobban járunk, ha kitartunk mellette? Szerencsére egyre több kutatás foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és ahogyan egyre régebb óta része a kultúránknak a húsmentes diéta, úgy készülhet egyre több hosszú távú felmérés annak hatásairól az egészségünkre nézve. Egy friss brazil kutatás a depresszió és a vegetáriánus diéta közötti összefüggésekre vetett pillantást: ezt találták.

A vegetáriánus diéta hatása az egészségünkre

Összességében elmondható, hogy a vegetáriánus életmód sok szempontból egészséges az emberi szervezet számára, azonban ehhez az is szükséges, hogy az áttérésnél figyeljenek az emberek arra, hogy pótolják azokat a lényeges tápanyagokat, amelyeket természetes úton bevittek a szervezetükbe a húsfogyasztással korábban. Ha elhanyagolják ezt az elengedhetetlenül fontos lépést, akkor kutatások szerint megnövelhetik a stroke kockázatát

A vegetáriánus étrend jobb egészséghez vezethet, ha az áttérés okozta fontos tápanyaghiány pótlására is odafigyel az ember
Fotó: Anne DEL SOCORRO / Getty Images Hungary

Ezenfelül általánosan kevesebb fehérjét, B12- és D-vitamint, ómega-3 zsírsavat, foszfort és cinket fogyasztanak (ezek a tápanyagok amúgy pótolhatók lennének növényi forrásokból, tejtermékekből és tojásból), amelyek rosszabb csont- és izomegészséghez vezetnek, és nagyobb eséllyel szenvedhetnek például csípőcsonttörést. Az alultápláltság és a túlsúlyosság is erősítik ezt a rizikófaktort, amelyek közül mindkettő igaz lehet a vegetáriánusokra: egyrészt alapvetően alacsonyabb BMI-vel rendelkeznek, másrészt pedig könnyű elhízni a vegetáriánus diéta mellett is, ha nem tudatosan áll hozzá az ember, ugyanis nem minden étel egészséges, ami vega.

Mi teszi mégis csábítóvá a vegetáriánus étrendre térést? Egyrészt sokan szeretnék megóvni az állatokat a húsipar kegyetlen bánásmódjától, másrészt a Föld ökoszisztémáját is szívesen védenék ezzel, ami szintén nyomós indok lehet, hiszen a fiatalok többségének meghatározó élménye a klímaszorongás. Emellett persze az egészség fejlesztésére nézve is előnyös választás, ha valaki figyel a szükséges tápanyagok pótlására, például a vérkeringést is felpörgetheti, tehát javíthatja a szexuális funkciókat is. Bőven lehet tehát találni okot arra, hogy miért éri meg a nagy figyelem- és energiabefektetéssel járó áttérés a vegetáriánus étrendre.

A vegetáriánus étrend és a depresszió kapcsolata

Egy friss brazil kutatás azt találta, hogy a vegetáriánusoknak kétszer annyi depresszív epizódja van, mint a húsevőknek. De mit jelent ez az adat valójában? Tényleg ilyen egyszerű lenne a helyzet: egyél több húst, és kisebb eséllyel leszel depressziós? Természetesen árnyaltabb a válasz minderre. Főként, mivel a kutatók alaposan végezték a dolgukat, és megvizsgálták a tápanyagbevitelét is mindkét csoportnak: kiderült, hogy a depressziót nem lehet visszavezetni az eltérő táplálkozásra. Ehelyett ezt a három elméletet állították fel a felmérés eredményeinek magyarázatára:

Egészségesebb lehet a vegetáriánus étrend, de ennél is csak akkor, ha tudatosan végzi az ember
Fotó: RossHelen / Getty Images Hungary
  1. A depresszióra való hajlam vezet a vegetáriánus étrendhez, nem fordítva. Feltéve, hogy a depressziós és a nem depressziós emberek ugyanolyan gyakran találkoznak a vágóhidak borzalmas valóságának feltárásával foglalkozó tartalmakkal, lehetséges, hogy a depressziósok ennek hatására nagyobb arányban fordulnak el a húsevéstől, mivel a mentális betegség velejárói a negatív gondolatokon való rágódás és a bűntudat. Tehát a valóság borzalma könnyebben ragadhat meg és okozhat negatív érzéseket bennük.
  2. A szociális közeg elutasító válaszreakciója. Gyakran piszkálják azokat, akik a vegetáriánus étrend mellett döntenek, vagy rekesztik ki egyéb módon a szociális közegből, és ez hatással lehet a vegák mentális jóllétére. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a friss kutatást Brazíliában végezték el, ahol híresen sok húst fogyasztanak, tehát megeshet, hogy más kultúrákban, például Indiában, ahol nagyobb hagyománya van a vegetáriánus étrendnek, kevesebb depresszív epizód társulhat a vegetáriánusok csoportjához.
  3. Egy összekötő tulajdonság rejlik a vegetáriánus étrendet választók és a depresszió mögött. Hogy mi lehet ez a rejtélyes összekötő elem, arra külön vizsgálatokat kellene készíteni. Például gondolhatnánk, hogy a biológiai nemnek lehetne köze a dologhoz, hiszen több nő dönt a vega diéta mellett, és náluk gyakoribb a depresszió is, azonban ezt a tényezőt a brazilok is figyelembe vették és sikeresen kizárták a lehetőségek közül.

Összességében tehát a vegetáriánus étrendtől nem lesz hirtelen depressziós senki sem, azonban az egészségünket felpörgetheti, valamint a Földnek és az állatoknak is jót tehetünk vele. Csak egy dologra kell mindenképp figyelnünk az átálláskor: hogy ne feledkezzünk meg a fontos tápanyagok pótlásának kérdéséről sem, mert ennek súlyos egészségügyi következményei lehetnek. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.