Ezért nem emlékszel a születésedre: ilyen emlékeket képzünk babaként

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A babák emlékezete nem olyan lyukacsos, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Még ha a születésünkre nem is emlékszünk, más dolgokat már egészen fiatalon is megjegyzünk.

Neked mi a legelső emléked? Az első óvodai nap, a kistestvéred születése, esetleg egy csúnya esés pillanata rögzült meg elméd képlékeny talaján mint az első konkrét, felidézhető emléked? Akármi is legyen a válaszod, abban biztosak vagyunk, hogy nem a születésed pillanata az a bizonyos esemény, hiába az egyik legjelentősebb történése életünknek, amelyet minden évben meg is ünneplünk. De vajon ha körülbelül kétéves korunknál előbb nem formálunk emlékeket, akkor a babák aranyhalak módjára élik életüket, pillanatról pillanatra újra rácsodálkozva a világra, vagy valamilyen módon mégiscsak beindulnak a világot rögzítő fogaskerekeink már ekkor is? A tudomány jelen állása szerint több minden ragad meg a babákban, mint azt elsőre gondolnánk.

Mire emlékeznek a babák, ha a születésükre nem?

Érdekes módon nem jelenti az emlékezőtehetség teljes hiányát a babáknál, hogy 2-3 éves korunknál előbbi emlékeket nem tudunk felidézni. Sőt, még meg sem kell születnünk ahhoz, hogy elkezdjük gyarapítani a világról alkotott ismereteink listáját: az anyaméhben töltött idő alatt a babák megjegyzik az anyukájuk és az apukájuk hangját is, így például a szülés utáni aranyórában, ha az anyával történő bőrkontaktus valamiért nem megoldható, az apai bőrkontaktus is megnyugtató hatással lehet az újszülöttekre, hiszen az ő hangjuk is ismerősen cseng a csecsemőknek. Életünk első pár napján belül már képesek vagyunk felismerni és elkülöníteni édesanyánk arcát az idegenekétől, pár hónap után pedig több ismerős arcra is képesek vagyunk emlékezni: őket mosolyunk kiváltságával ajándékozzuk meg ennyi idősen.

Születésünkre nem emlékszünk, de a babák már 6 hónapos kortól képesek folyamatemlékeket kreálni
Fotó: Tom Merton / Getty Images Hungary

Az 1980-as és 1990-es években Carolyn Rovee-Collier pszichológus kutatólaborjával olyan felméréseket végzett el, amelyek bebizonyították, hogy bizonyos típusú emlékezetre és tanulásra már egészen kis korban is képesek vagyunk, mi emberek. Két korosztállyal végzett kísérletek összességéből vontak le azóta is meghatározó következtetéseket Rovee-Collier laborjában. Az egyik esetben 2–6 hónapos csecsemőket helyeztek kiságyba, és egy babaforgót helyeztek föléjük. Először hagyták, hogy a babák tapasztalják meg a teret és kedvükre rugdalózhassanak a babaforgó irányába, majd pedig egy szalaggal összekötötték a lábukat és a babaforgót, hogy rúgásaikkal mozgásra bírhassák az érdekes játékot. A gyerekek hamar megtanulták, hogy ők irányítják a babaforgót, és jóval többet rugdalóztak ezután. 

A másik esetben 6–18 hónapos gyerekekkel végeztek az ő képességeikhez igazított hasonló kísérletet: szüleik ölében ülve egy karra tették a gyerekek kezét, amely először nem csinált semmit sem, hiába nehezedtek rá a gyerekek, majd egy idő után bekapcsolták a kutatók a kart, így amikor a babák megnyomták, egy játék vonat körbement a pályáján. Ők is gyorsan megtanulták a játékszabályokat, és többször nyomták meg a kart, mint korábban.

Miután mindkét korcsoportnak megtanították a fejlettségi szintjüknek megfelelő játékot, egypár nappal később újra visszahívták a gyerekeket a kutatólaborba, hogy leteszteljék, emlékeznek-e még a babaforgó vagy a játék vonat működtetésére. Azt sikerült leszűrniük, hogy 6 hónaposan egy nappal később is emlékeznek még a gyerekek egy eseményre, ha egy percig trenírozták őket rá korábban. Minél idősebbek a gyerekek, annál tovább emlékeznek a játékszabályokra, illetve abban az esetben is tovább emlékeznek rá, ha több időt szenteltek a betanításra korábban.

Még megfejtésre vár, hogy miért nem emlékszünk a születésünkre és más önéletrajzi eseményre körülbelül kétéves korunk előttről, ha olyan sok más emléket képesek felidézni a babák
Fotó: Fiordaliso / Getty Images Hungary

De ha ilyen ügyes a babák emlékezete, miért nem emlékszünk a születésünkre?

Ha már újszülöttként és 6 hónaposan is ilyen szintű emlékezőtehetségéről teszünk tanúbizonyságot, akkor mégis miért nem tudunk visszaemlékezni arra, milyen érzés volt megszületni, vagy hogy mégis mi a csuda történt velünk körülbelül 2 éves korunk előtt? A tudósok szerint az emlékezetfajtákhoz lehet köze a megfejtésnek valamiféleképpen, azonban egyelőre még csak hipotézisekkel tudnak előállni arról, hogy miért nincsenek önéletrajzi emlékeink csecsemőkorunkról, noha folyamatemlékeink lehetnek (ahogyan azt Rovee-Collier kísérletei bizonyították).

Egy elmélet szerint azért nincsenek olyan korai önéletrajzi emlékeink, mivel ezek kialakulásához először arra lenne szükség, hogy kialakuljon valamilyen szintű öntudatunk. Egy 1970-es években végzett kísérlet alapján viszont 18 hónapos korunk előtt ez még nem történik meg: a rúzzsal bekent orrú babák, akiket tükör elé helyeztek, csak 18–24 hónaposan mutatták jelét annak, hogy tudják, saját magukat látják a tükörben, mivel a kisebbek csak mosolyogtak a tükörképükre, míg ők már saját orrukhoz kaptak a kísérlet során.

Egy másik elmélet szerint azért nem emlékszünk korai életünkre, mivel második életévünk vége felé kezdjük elsajátítani anyanyelvünket, és e nélkül a képesség nélkül nem tudunk történetet alkotni a velünk történt eseményekről. Ezt persze sokszor egy-egy laikus személyes tapasztalata meg tudja cáfolni, ha például a családi vagy baráti körben más is tapasztalt olyat bőven két év alatti gyermeknél, hogy a játékaival többször is, több különböző napon is eljátszotta annak a történetét, hogy miként harapta meg enyhén egy kutya a játszótéren. Azonban természetesen tudományos tényként egy-egy ilyen egyedi eset nem számít, amíg széles körű, megfelelő módszerekkel el nem végeznek elegendő kutatást arra vonatkozóan, hogy a nyelvi készségek kialakulása előtt is képesek lehetnek a gyerekek narratívákra emlékezni.

Egy harmadik elmélet pedig azt a feltételezést találta a leghihetőbbnek, hogy a csecsemőknek még nem eléggé fejlett a hippokampusza, az agy azon területe, amely nagyrészt a memóriáért felelős. Bármi legyen is a végső válasz, egyelőre még több kutatást igényel annak felderítése, miért nem emlékszünk az önéletrajzi típusú emlékeinkre, amelyek körülbelül kétéves korunk előtt történtek velünk. Az emlékezet különös dolog, de jobb, ha nem nézzük le a csecsemők szellemi képességeit ez ügyben sem, hiszen így is megmutatják,briliáns kis elméjük képes a szavak megtanulása előtt is folyamatemlékeket kreálni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Nyaralás a gyerek nélkül: önzés vagy nem? A pszichológus megmondja

A feltöltődés, a regeneráció ideje a nyaralás. Sok szülő azonban úgy érzi, ilyenkor nem tud kiszakadni a napi rutinból, csak a környezet változik, ez pedig komoly gond. Regeneráció nélkül ugyanis a napi feladatainkat és a gyermekünk igényeit is sokkal kevésbé tudjuk ellátni, kielégíteni. A pszichológus azt mondja, adott esetben érdemes néhány napot a szülőknek kettesben, vagy akár egyedül is eltölteni.

Mindennapi

Nagy változás jön a boltokban: a garancia lejárta után is kötelező lehet a javítás

A hónap végétól életbe lép a javításhoz való jog az EU területén. Ennek köszönhetően az egyes termékeknél a gyártók nem korlátozhatják sem szerződéssel, sem technikailag, hogy javíthatóak legyenek, akár használt, akár utángyártott alkatrészekkel. Ezzel jelentősen csökkenthető a hulladékképződés, és javítható az erőforrás felhasználás is.

Offline

Villámkvíz: melyik költőnk írt verset ezekhez a múzsákhoz?

Szendrey Júlia, Léda, Kozmutza Flóra. Csak néhány a magyar irodalom legfontosabb múzsái közül. A legszebb magyar szerelmes versek ihletői sokszor legalább akkora hírnévre tettek szert, mint maguk a költők. Te tudod, hogy kik voltak a híres magyar költők múzsái?

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.