Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A társadalmi normák és a hollywoodi filmek is úgy ábrázolják a megcsalást, mintha ezt csak a férfiak követnék el. Pedig a valóság az, hogy a nők is bevállalják a hűtlenséget, ráadásul a félrelépés terén tapasztalható nemek közötti különbség egyre inkább csökken, különösen a fiatalok körében.
Hogy mi lehet az oka, hogy egyre több nő lép a hűtlenség útjára? Egyesek ezt a modern nő megnövekedett felelősségének tulajdonítják. A feminista nézőpontokat valló nők kevésbé hajlamosak a kompromisszumokra, és jobb helyzetben is vannak, hogy megtalálják a kapcsolatukból hiányzó érzelmi és szexuális kielégülést – vélik a szakemberek.
Ma már rengeteg dolgot várunk el a házasságtól
Arról nem is beszélve, hogy ma már teljesen mást várunk a házasságtól, mint régen. Korábban a házasság egyet jelentett a családalapítással, gyerekneveléssel, az anyagi biztonsággal. Most viszont boldogságot, jó szexet, legjobb barátokat és még sok minden mást várunk el, így egyre nagyobb nyomás nehezedik a házasság intézményére, aminek nem minden kapcsolat tud megfelelni.
Esther Perel az Affér – avagy gondoljuk újra a hűtlenséget című könyvében megjegyzi, hogy 1990 óta 40 százalékkal nőtt azoknak a házas nőknek az aránya, akik beszámoltak a hűtlenségükről, míg a férfiak aránya változatlan maradt. Az ikonikus párterapeuta és világhíres szerző szerint ma több nő csalja meg a párját, mint valaha.
Vagy csak most hajlandóak beismerni, hogy hűtlenek voltak, míg régen ez főbenjáró bűnnek számított. Kérdés persze az is, hogy mi számít megcsalásnak?
Olyan nőket kerestünk meg, akik fizikailag is hűtlenséget követtek el, de a legtöbben úgy vélekedtek, hogy amikor egy idegen férfival elindul egy flörtölős csetelés, már az is a megcsalás kategória, hiszen onnan ritkán van visszaút.
Kiborított az unalom
Melindát (33) az unalom borította ki, de ez sok párnál visszaköszön. „Szeretem a férjemet, a legjobb barátomnak tekintem, de egyszerűen olyan unalmas lett vele minden, ebbe a szex is beletartozik. Jeleztem neki a dolgot, hogy változtatni kéne, de amikor előálltam az ötletemmel úgy nézett rám, mintha egy prosti állna előtte, és épp az árkategóriát beszélné meg vele.
Nem tapasztaltam nyitottságot, csak megaláztatást, és inkább beletörődtem. Lehet, hogy máshogy kellett volna közelíteni, de nekem így sikerült, és utána többet nem is próbálkoztam.
Nem kerestem az újat, mégis megtalált. Hiszek abban, hogy amit sugárzunk kifelé, annak nyoma van, így nem lepődtem meg, amikor egy tőlem 5 évvel fiatalabb srácot sodort elém az élet. Ha valaki azt kérdezné, hogy megbántam-e? A válaszom határozott: nem! Kellett ez a kis kaland, ami miatt borítani nem akartam semmit, de hogy mit hoz a jövő, még nem tudom…” – mesélte Melinda.
Villámcsapás
Nóra (41) sem tervezte soha, hogy megcsalja a párját, de villámcsapásszerűen érkezett az újdonság az életébe egy kolléga személyében.
„Azt mondják, nem jelenik meg harmadik fél egy kapcsolatban, ahol minden rendben van. Én ezt cáfolom.
Tényleg minden rendben volt, nem lehetett kifogásom semmire. A férjem okos, intelligens, figyelmes, és még a szexben is leste minden kívánságomat. Hogy akkor miért csaltam meg?
Magam sem tudom. Csapatépítő tréningen voltunk, persze ottalvós volt a buli. Iszogattunk, nem is keveset, és az egyik viszonylag új kolléga elkezdett kedvesen közeledni felém. Azonnal leállítottam, mert éreztem, hogy nem helyénvaló a dolog, viszont bennem maradt az érzés. Annyira új és szinte már ismeretlen volt, hogy valaki más is vonzónak tart a férjemen kívül. Elkezdtünk csetelni egymással, és egyre mélyebbre zuhantunk az érzésekben. Megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Akkor rögtön nagyon megbántam, aztán eltelt pár nap, és újra vágytam az izgalmat. Majd újra és újra, a mai napig is…” – avatott be a titkába Nóra.
Azt hittem, megfulladok a házasságomban
Gabit (35) évek óta féltékenységgel gyötörte a párja. Már akkor is, amikor még okot sem adott rá. Végül úgy döntött, ha már állandóan a gyanú árnyékában áll, legalább csináljon valami rosszat.
„Tudom, hogy semmi nem lehet mentség a hűtlenségre, de egyszerűen azt éreztem, hogy megfulladok a házasságomban. Az egészséges féltékenységre szükség van, de amit a párom csinált, az már nem volt az. Folyamatosan ellenőrzött, mindenről be kellett számolnom, és mindenkivel meggyanúsított, hogy megcsalom. Éveken keresztül.
Egyre rosszabb lett, és hiába állítottam, hogy »nem, nincs senkim«, nem hitte el. Pedig akkor még tényleg nem volt. Egy idő után már nem volt erőm bizonygatni az igazamat, hogy hűséges vagyok.
Sőt, úgy éreztem, ha úgyis folyamatosan azt hiszi, hogy félreléptem, akkor már inkább megteszem, hadd legyen igaza. Persze ez egy nagyon hibás gondolat, de egy idő után tényleg így éreztem. Érdekes, mert amikor valóban megtörtént a megcsalás, szinte elégedett voltam, azt éreztem, végre olyan választ adhatok neki, amire vágyik. Persze, amikor legközelebb megkérdezte, ugyanúgy tagadtam, mint akkor, amikor még tényleg nem csináltam semmit” – mesélte a fura szituációt Gabi.
A megkeresett nőkben két dolog még közös, mindannyian szerették/szeretik a férjüket, és a mai napig nem tudják, hogy párjuknak volt-e tudomása a hűtlenségükről. Véleményük szerint igen, csak inkább mindenki jobbnak látta, ha szemet huny felette.
