Ezért szeretjük a sorozatgyilkosokat, legalábbis a filmvásznon: evolúciós ok áll a háttérben

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha te is szívesen borzongtad végig a Mindhunter egy-egy epizódját, esetleg A bárányok hallgatnak vagy a Psycho a kedvenc filmjeid egyike, bizonyára feltetted már magadnak a kérdést: miért olyan érdekesek a veszélyes és kegyetlen gyilkosokról szóló történetek?

Manapság, amikor a televíziós csatornák kínálatában számtalan gyilkossági ügyet feldolgozó sorozatot találunk, a krimiregények népszerűsége pedig évek óta töretlen, felmerülhet a kérdés, hogy mi áll érdeklődésünk hátterében. Annak ellenére, hogy senki sem szeretne egy gyilkossal szemtől szemben találkozni, a róluk szóló filmes és irodalmi alkotások mindig is népszerűek voltak. Ez a morbidnak is nevezhető kíváncsiság összefügg a veszélyes helyzetek iránti érdeklődéssel. Egy kutatás szerint az embereket négyféle veszélyes helyzet izgatja leginkább: a természetfeletti veszély, a testi sértések, az erőszak és a veszélyes emberek elméje. A sorozatgyilkosok iránti érdeklődés leginkább ez utóbbi megismerésére való törekvés. 

Ahhoz, hogy jobban megértsük a jelenséget, érdemes visszanyúlnunk a ragadozókkal való evolúciós kapcsolatunkhoz. A legtöbb állat számára az életben maradáshoz elengedhetetlen, hogy hatékonyan elkerülje a ragadozókat. A ragadozók azonban nem mindig vadásznak prédára, és ha éppen nem éhesek, nem hajszolják a zsákmányt, hiszen a vadászat sok energiát emészt fel, nem mindig sikeres, és az elejtett zsákmány tárolása is nehézkes. A prédák gyakran ragadozóik közvetlen közelében élnek, és az életük múlik azon, hogy képesek legyenek azonosítani, ha a ragadozó éhes, vagy aktívan vadászik. A legjobb módja ennek pedig az, ha biztonságos távolságból megvizsgálják: ez lehetővé teszi számukra, hogy alaposan megismerjék a ragadozó kinézetét, szokásait és viselkedését. Ez a jelenség nagyon gyakori az állatvilágban, különösen a felnőtt állatok között.

Kockázatos, de fontos

Ha egy zebra vagy gazella minden egyes alkalommal futásnak eredne, amikor meglát egy oroszlánt vagy gepárdot, nagyon hamar kimerítené magát. Ez pedig még nagyobb veszélynek tenné ki: könnyebben ejtenék zsákmányul. Ehelyett ezek az állatok fokozott figyelmet fordítanak ellenségeikre, és megtanulják beazonosítani őket és indítékaikat. A vadonban élő ragadozók megfigyelése kockázatos ugyan, de az eltelt idő azt mutatja, hogy evolúciós szempontból a kockázat megtérült. A ragadozók megismerése az emberiség számára is ugyanilyen jelentőséggel bírt. Ma már ugyan kevéssé valószínű, hogy oroszlánok vagy gepárdok zsákmányul ejtenének bennünket, de továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy veszélyes emberek áldozatává válunk. Elménk ugyanúgy kezeli a veszélyes embereket, mint bármelyik vérszomjas ragadozót: igyekszünk biztonságos távolból megismerni őket, hogy hatékonyan elkerülhessük a ránk leselkedő bajt.

Evolúciós szempontból hasznos a ragadozók megfigyelése
Fotó: romkaz / Getty Images Hungary

Az emberi képzelőerő kiváló segítség ebben: elképzeljük az eseményeket, azaz mentális szimuláción keresztül megtapasztaljuk azokat. Ez evolúciós szempontból tanulásnak számít, mégpedig viszonylag alacsony befektetéssel az életben maradáshoz nagyon is hasznos tapasztalatokra teszünk szert. Hiszen ha képesek vagyunk megismerni és megérteni a számunkra veszélyes embereket, evolúciós szempontból máris jobb helyzetben vagyunk.

Biztonságos lehetőség

Morbid kíváncsiságunk, az erőszakos thrillerek szeretete vagy a sorozatgyilkosok iránti „rajongásunk” hátterében tehát felsejlik eredendően állati természetünk. Vágyunk a gyilkosról való tudásra, szeretnénk megérteni viselkedését, motivációját, és keressük az intő jeleket: vajon miről ismerhető fel? Kérdéseink nem is különböznek nagymértékben a zebrákat foglalkoztató témáktól, de fantáziánknak köszönhetően ügyesebben vizsgáljuk meg a ragadozókat. A thrillerek, horrorfilmek és a krimik biztonságos lehetőséget kínálnak a fenyegetések megismerésére, arra tanítanak minket, hogy túléljünk a világban. Elménket ellenállhatatlanul lekötik ezek a történetek, hiszen kedvelnünk kell őket, hogy megtanuljunk túlélni a segítségükkel.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.