A protokoll magyar nagyasszonya osztja Erzsébet királynő véleményét

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hétfő este ismét Femina Klub-beszélgetőest volt a József Attila Színházban, Szily Nóra ezúttal a protokoll nagyasszonyával, Görög Ibolyával beszélgetett, akitől azt is megtudtuk, hogy a viselkedéskultúrához egy jó adag humor sem árt.

„Olyan boldog vagyok, hogy szóba áll velem ez a nő” – fogalmaz Szily Nóra. És valóban: Görög Ibolya minden szava arany, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben saját bevallása szerint is meglehetősen konzervatív.

Görög Ibolya protokollszakértő, író és előadó. Anno a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőnökeként – az ő szavaival élve – hét miniszterelnököt fogyasztott el, később több nagy sikerű könyvben osztotta meg tudását a mindennapi emberekkel. Folyamatosan járja az országot, előadásokat tart a viselkedéskultúráról, és reméli, hogy így talán könnyebben és konfliktusmentesebben működhet az emberek között a kommunikáció.

Alábbi válogatásunkban a Femina Klub estjén elhangzott gondolataiból szemezgetünk.

1. „Maszkban lehet kommunikálni, napszemüvegben viszont nem.”

A protokollszakértő szerint bár a járvány miatt az életünk részévé vált maszk valóban sokat takar az arcunkból, a szemünkkel tudjuk kommunikálni érzéseinket, gondolatainkat. Ezzel szemben, ha napszemüveg van rajtunk, hiába mosolygunk, nem jön létre valódi kommunikáció. Ugyanis a szemébe nézve figyelünk a másikra.

2. „Az elegancia nem a ruhától függ, hanem attól, hogyan viseljük, hogyan tartjuk magunkat, hogyan viselkedünk társas helyzetekben.”

Az elegáns ember például nem vág közbe, nem úgy köszön, hogy „jó napot”, hanem végigmondja, hogy „jó napot kívánok”.

3. „Van a divat, a stílus, és az elegancia.”

Görög Ibolya osztja Erzsébet királynő véleményét, miszerint, „ha nem futsz a divat után, nem fogsz kimenni belőle”. Úgy gondolja, nem az a fontos, hogy az öltözékünk divatos darabokból álljon, hanem az, hogy ízlésesen összeválogatott darabokból. A kinézetünket pedig a társadalomban betöltött szerepünknek kell koordinálni.

4. „Humorral bármit fel lehet vállalni.”

Humorral nyugodtan bevallhatjuk, ha nem ismerünk meg egy régi ismerőst, és így érdemes jelezni mások felé azt is, ha nem tartják be a hétköznapi jó modor szabályait. Nem érdemes rászólni másokra, vagy kijavítani őket, hiszen az negatív reakciót válthat ki, de sose engedjük, hogy a viselkedésével bárki megalázzon bennünket.

5. „A metabeszéd kulcsfontosságú.”

Ha például egy munkatársunk rendszeresen késik, és mi vagyunk a főnöke, kevésbé célravezető úgy szóvá tenni a késéseit, hogy rászólunk. Helyette inkább fogalmazzunk a következőképpen: „Gábor, a múlt héten milyen jó volt, hogy már kétszer időben beértél!”

Fotó: Kiss Marietta Panka

6. „Figyeljünk a másikra.”

A beszélgetés műfaja sokaknál sajnos abból áll, hogy dialógusszerűen ugyan, de valójában mindenki a saját monológját mondja. A protokollszakértő azt javasolja, figyeljünk őszintén a másikra, engedjük beszélni. „Ugyanis ha engedjük őt beszélni, utána olyan boldog lesz, hogy mindent elhisz nekünk” – teszi hozzá nevetve.

7. „A tegeződést csak a nő ajánlhatja fel.”

Bizony, ez hierarchiától és kortól függetlenül így van. Ehhez kapcsolódik, hogy bemutatkozásnál viszont a férfi mutatkozik be először, de a nő nyújt először kezet.

8. „A férfi mindig előre engedi a nőt.”

Ez a tanács az egyike azoknak, amelyekben Görög Ibolya vállaltan konzervatívnak tartja magát. És ha a férfi magától nem akar előre engedni, akkor a nő nem szól, hanem ránéz a férfira, aztán a kilincsre, aztán újra a férfira.

9. „A meghívó fél fizet.”

Akár randiról, akár munkaebédről van szó, az első alkalommal mindig az fizet, aki meghívta a másikat. Utána persze mehet megbeszélés szerint.

10. „Vendég a vendéglőben sose takarít.”

Nem, nem szedjük össze az asztalnál a tányérokat, hogy a pincérnek könnyebb legyen elvinni, de még a koszos papírszalvétát sem dobjuk az üres tányérra, csakis mellé, bal oldalra. Ha pedig kiömlik az italunk, vagy leesik valami az asztal alá, isten ments, hogy elkezdjünk takarítani.

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.