Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mindannyiunknak ismerős a rácsodálkozás azon pillanata, amikor két ismerősünkről kiderül, véletlenül ismerik egymást. Adódik a kérdés, ez valóban csak véletlen lenne? László Móni énmárkaszakértő, a personalbranding.blog.hu tulajdonosa, meg is válaszolja nekünk!
„…soha még ilyen kicsike nem volt a Földgolyó, mint amilyenné mostanában lett” – az idézet meglepő módon nem egy internetes konferencián hangzott el a napokban, hanem csaknem száz évvel ezelőtt. Ugyanis ily módon elmélkedett Karinthy Frigyes 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában, melyben a rá oly jellemző szellemességgel ír arról, hogy világ összezsugorodott, ezért legfeljebb öt ember érintésével a Föld bármely két lakosa kapcsolatba kerülhet egymással.
„Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek – ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen ismeretség alapon” – olvashatjuk Karinthy Frigyes, 1929-ben megjelent Láncszemek című írásában. Karinthy a rá oly jellemző szellemességgel ír az idézett novellájában arról, hogy világ összezsugorodott, és legfeljebb öt ember érintésével a Föld bármely két lakosa kapcsolatba kerülhet egymással.
Karinthy még csak nem is sejthette, hogy fantáziajátéka, ösztönös megérzése mennyire közel áll a valósághoz. Hiszen később ezt az elgondolást „hatlépésnyi távolság” (six degrees of separation) elméletként ismerte meg a világ.
Milgram képeslapjai
A múlt évszázad második felében egyre több kutató foglalkozott az emberi kapcsolati hálók feltérképezésével, az egyik legismertebb kutatás Stanley Milgram szociálpszichológushoz, a Yale és Harvard egyetemek egykori professzorához köthető. A hatvanas években Milgramet erősen foglalkoztatta az a kérdés, hogy vajon két tetszőlegesen kiválasztott ember között mekkora lehet a távolság, vagyis hány ismerősön keresztül érheti el egymást a két személy.
Milgramnek a lehetséges számról nem voltak előzetes elképzelései, ahogy maga is hangsúlyozta: „amikor egy okos embert megkérdeztem, mit gondol, hány lépés kellene, ő azt felelte, hogy száz vagy több közbeeső személyre lenne szükség.” A kérdés azonban csak nem hagyta nyugodni, ezért kieszelt egy szellemes kísérletet. Véletlenszerűen kiválasztott néhány embert az Amerikai Egyesült Államok lakosai közül, akik mind egymástól távoli államokban éltek. A kiválasztott embereknek levelet küldött, amiben arra kérte őket, hogy a levélhez csatolt képeslapot jutassák el egy Bostonban élő személy számára. Ha az illető nem ismerte a bostoni célszemélyt, és ez volt a leggyakoribb eset, akkor végig kellett gondolnia, hogy mely ismerőse lehet a legközelebb ehhez az emberhez, majd ennek az ismerősének kellett elküldenie a képeslapot.
Végül a 296 kiküldött levélből 232 soha sem érkezett meg a célszemélyhez. Azonban 64 darab megérkezett a bostoni címzetthez, amihez átlagosan öt és fél, vagyis kerekítve hat lépésre volt szükség. Ebből a számból származtatható a Hat lépés távolság elmélet neve, bár Milgram maga soha nem használta ezt a kifejezést. Az elnevezés John Guare drámírónak köszönhetjük, akit Milgram kísérlete egy színdarab megírására ihletett.
Tényleg csak hat lépés?
Milgram bizonyította, hogy nemcsak összekapcsolódva élünk, hanem mindenki pusztán néhány kézfogásnyira van bárki mástól. Egy kis világban élünk. Azonban, fontos megjegyezni, hogy Milgram és kutatótársai nem azt állították, hogy minden ember a Földön 6 lépésre van egy másiktól, hanem azt, hogy átlagosan ilyen hosszú úton keresztül tudunk eljutni egy ismeretlenhez.
Karinthy sejtésének és Milgram kísérletének a lényege nem az, hogy 5, 6 vagy akár több lépésre vagyunk bárkitől, hanem az, hogy a Föld teljes lakosságához képest meglepően kicsi ez a szám. Ennek pedig nem árt tudatában lenni, hiszen ez azt is jelenti, hogy kapcsolati hálónk kiterjesztése nem feltétlenül igényel óriási erőfeszítést. A nehézséget inkább az jelenti, hogy minőségi kapcsolataink legyenek, akik segítségünkre lehetnek mind a magánéletünkben, mind a karrierünkben, és ha a szükség úgy hozza, összekötnek azokkal, akik előrejutásunkat támogathatják.
