Gyáva-e a konfliktuskerülő?

Olvasási idő kb. 3 perc

Ismerős a helyzet? Ülsz az étteremben, a pincér nem egészen azt hozta ki, amit kértél, vagyis hát az étlapon az szerepelt, amit hozott, de te külön kérted, hogy gomba nélkül, ő viszont ezt már nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta. Szólnál, de ő el van havazva, oda se figyel rád. Mindegy, hagyod is inkább az egészet.

Nem elég, hogy ettől a pillanattól kezdve el van rontva az egész estéd, hiszen jó hangulatú vacsorázás helyett mostantól a gombákat fogod válogatni és terelgetni a tányér szélére, még a barátnőd is uszít, hogy szóljál már, mondd meg a magadét, ne legyél már ilyen gyáva.

De vajon tényleg gyáva vagy, ha nem komfortosak számodra a konfliktusok? És ha igen, mit tehetsz ez ellen?

Konfliktushelyzetben, vagy csak egy probléma felmerülésekor a kommunikációs stílusunk háromféle lehet:

  • passzív,
  • agresszív
  • vagy asszertív.

Ha a fenti helyzetben elkenődve ugyan, de szó nélkül kezded kiválogatni a gombákat, majd az étkezés végén szó nélkül borravalót is adsz, mert hát úgy illik, akkor te pillanatnyilag a passzív kommunikációs stílust képviseled. A barátnőd, aki szerint gyáva vagy, valószínűleg agresszív vagy asszertív stílusban reagálna a helyzetre. Lehet, hogy meg is teszi helyetted.

Az agresszív stílus csak rövid távon hatékony

Ha felháborodva kiabálni kezd, és követeli, hogy azonnal cseréljék ki az ételt, akkor ugye agresszív. Ez sokszor hatékonynak tűnik, hiszen az illető eléri, amit akar, de általában egyik fél sem távozik jó szájízzel a helyzetből. Ez ilyen egyszeri helyzetben talán nem tragikus, de társas kapcsolatokban, munkahelyen vagy bármilyen helyzetben, ahol rendszeresen találkoznunk kell egymással, semmiképpen nem alapoz meg egy hosszú távú jó kapcsolatot.

Fotó: Chris Tobin / Getty Images Hungary

Aki az agresszív kommunikációs stílust képviseli, arra jellemző a nyers közlésmód, a magabiztosság, az indulatosság, a „márpedig nekem mindig igazam van” hozzáállás. Az agresszív emberek sokszor akár lekezelően, tiszteletlenül is bánnak a másik féllel, nem veszik figyelembe a körülményeket és a másik érzéseit. Meg vannak győződve róla, hogy ők rendben vannak, a másik ember pedig nincs, elvárják, hogy az ő akaratuk és szükségleteik szerint történjenek a dolgok. Ennek következményeként viszonylag sok ellenséget szereznek maguknak.

Udvarias, de határozott és egyértelmű üzenetekkel a cél felé

Az agresszívnél sokkal szerethetőbb az asszertív kommunikációs stílus, bár kétségtelen, hogy sokaknak nem könnyű ezt elsajátítani, hiszen alapvető feltétele, hogy ne hagyjuk eluralkodni magunkon az érzelmeinket. Ezenkívül legyen elég önbizalmunk és határozottságunk kiállni magunkért. Mindezt úgy, hogy nem bántunk meg senkit, és nem hagyunk rossz érzéseket a másik félben. 

Az asszertív ember ugyanis udvarias, de határozott üzeneteket küld, tiszteli másokat és önmagát is.

Sosem beszél indulatból, de mindig kifejezésre juttatja a kéréseit, a tettek és a szavak nála összhangban vannak egymással.

Hogy is néz ki ez a gyakorlatban?

Például úgy, hogy felemelt hang helyett nyugodtan, normál hangerővel csak ennyit mondunk: „Megtenné, hogy kicseréli ezt az ételt? Nagyon hálás lennék érte. Lehet, hogy elveszett az infó a nagy pörgésben, de gomba nélkül kértem, mert nem szeretem.” Az asszertivitás lényege, hogy képesek vagyunk érvényesíteni az igényeinket, de közben a másik fél körülményeit is figyelembe vesszük. Az asszertív kommunikáció három fő összetevője az énüzenet (azaz magunkról küldünk üzenetet, nem a másikról teszünk megállapításokat), az értő figyelem (meghallgatjuk a másik felet is) és az önismeret (azaz ismerjük a saját viselkedési és érzelmi mintázatainkat).

Asszertivitással azt üzenjük másoknak, hogy rendben vagyunk, és ők is rendben vannak,

ennek következményeképpen pedig hosszú távú jó kapcsolatokat tudunk kialakítani, úgy, hogy elégedettek vagyunk az eredménnyel, és időnként készek vagyunk a kompromisszumra is.

Hogyan legyünk „gyávákból” asszertívek?

Szögezzük le: nagyon sokan nem szeretünk a komfortzónájukon kívülre kerülni, és nincs ebben semmi rossz. Ettől függetlenül néha kell, ezért nem árt, ha elsajátítunk néhány technikát, hogyan is kezeljük ezeket a helyzeteket. Első körben próbáljuk elengedni a bizonytalan, engedelmes, elköteleződést kerülő kommunikációt. Ne hajoljunk meg rögtön a helyzet és mások akarata előtt, hiszen ezzel csak a rossz érzéseket gyűjtjük magunkban, amelyek hosszú távon mérgezőek is lehetnek. Fejlesszük az önismeretünket és a kommunikációs készségünket coaching, egyéni vagy csoportos tréning segítségével.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?