Mi haszna a vakbélnek, ha simán ki lehet venni?

Olvasási idő kb. 2 perc

Valójában nem a vakbelet távolítják el, hanem a vakbélhez csatlakozó féregnyúlványt (appendix vermiformis), ami sokak szerint felesleges, csökevény szerv, amely váratlan gyulladásával csak gondot okoz, és jobb is, ha eltávolítják. A tudósok szerint azonban igenis van funkciója, nem véletlenül nem tűnt el az evolúció során.

A köznyelvben tévesen vakbélgyulladásnak nevezett probléma esetén valójában nem a vakbél maga, hanem csupán egy része, a féregnyúlvány gyullad be elzáródás miatt. Átlagosan húszból egy embernél jelentkezik a probléma, melynek leggyakoribb megoldása a gyulladt appendix műtéti úton való eltávolítása. Ebből is arra következtethetnénk, hogy a szerv csupán egy evolúciós csökevény, ami semmilyen hasznos funkciót nem lát el, az utóbbi másfél évtized kutatásai azonban cáfolni igyekeznek ezt a feltevést – írja a Live Science.

Biztonságos menedéket nyújt a jó bélbaktériumoknak

A féregnyúlvány titkát először dr. William Parker, az észak-karolinai Duke Orvosi Egyetem adjunktusa és kollégái próbálták megfejteni 2007-es kutatásukban: vizsgálataik alapján arra következtettek, hogy az appendix elsődleges funkciója a jó baktériumok termelése és védelme az emésztőrendszer számára. Az emberi bélrendszer hatalmas mennyiségű mikroorganizmusnak ad otthont, köztük olyan hasznos baktériumoknak, melyek segítik az emésztést – ezek azonban néha kitisztulnak a belekből vagy elpusztulnak egy fertőzés, betegség következtében.

A féregnyúlványban élő baktériumok azonban biztonságban maradnak, átvészelik a támadást, és a betegség elmúltával készen állnak rá, hogy újra benépesítsék az emésztőtraktust – a szerv tehát egyfajta menedékként szolgál számukra. Parker eredményeit később más kutatások is megerősítették, egy 2011-es tanulmány szerzői például úgy találták, a féregnyúlvánnyal nem rendelkező személyeknél négyszer nagyobb a Clostridium difficile baktériumfertőzés okozta emésztőszervi problémák (hasmenés, hányinger, láz, hasi fájdalmak) kiújulásának kockázata, mint azoknál, akiknek megvan ez a szervük.

A féregnyúlványban nagy mennyiségben találhatók ún. limfoid szövetek is, ezek termelik és tárolják azokat az immunsejteket, melyek megtámadják a kórokozókat. Parker szerint féregnyúlvány nélkül őseinknek jóval kevesebb esélye lett volna a túlélésre, és egészen az antibiotikumok feltalálásáig sokkal nagyobb problémát jelentettek volna a bélfertőzések. Szintén a szerv hasznos mivoltát jelzi, hogy legalább 80 millió éve jelen van az emlősöknél – ennyi idő alatt régen kihalt volna, ha nem lenne funkciója –, és az is, hogy legalább 32, egymástól igencsak eltérő étrenddel rendelkező fajnál (köztük az orángutánoknál, a kacsacsőrű emlősöknél, a hódoknál, a koaláknál és a lamantinoknál) is rábukkantak a tudósok.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.