Nem mindig sikerülnek úgy a dolgok, ahogy azt az ember eltervezi, ezért mindig legyen egy második terv is a fejedben – szól az észszerűnek tűnő tanács. Szakemberek szerint azonban az úgynevezett B terveknek nem biztos, hogy mindig van létjogosultsága.
Ha gyerekként arról ábrándoztál, hogy filmsztár vagy űrhajós leszel, a szüleid bizonyára emlékeztettek rá, hogy érdemes azért egy reálisabb alternatívát is kitalálni arra az esetre, ha mégsem jönnének össze ezek az álmok. Ez hasznos tanácsnak tűnhet, a How Stuff Works által megkérdezett Jihae Shin pszichológus, a Wisconsini Egyetem professzora szerint azonban a B terv eleve a kudarcra készít fel.
Biztonságérzetet nyújt és elkényelmesít
Azért csinálsz B tervet, mert félsz attól, hogy az eredeti elképzelésed nem jön össze – magyarázza Shin –, így azonban csak növeled a kudarc valószínűségét. A pszichológus és kollégája, Katherine L. Milkman, a pennsylvaniai Wharton Főiskola professzora több vizsgálatot is végzett a témában, például egy vasútállomáson kérdezték meg a várakozókat, van-e második tervük az életben. Legismertebb kísérletükhöz egyetemi hallgatókat toboroztak, akiknek egy bonyolult szójátékfeladatot kellett megoldaniuk, minek jutalmaként egy müzliszeletet kaptak. A csoport felének felajánlották, hogy választhatnak egy alternatív feladatot is, ha túlságosan nehéznek találják a fejtörőt. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a diákok, akiknek volt lehetőségük pótfeladatra, jóval kevésbé tudták megoldani a nyelvtani feladványt, mint azok, akiknek csak az az egy lehetőségük volt a müzliszelet megszerzésére.
Az emberek számára biztonságot ad, ha van egy második, kevésbé rizikós opció, ezért kevésbé hajlandók nekiállni, hogy megbirkózzanak a nehézségekkel járó kihívásokkal – vélik a kutatók. Amikor tudod, hogy megkerülheted az akadályt és nem kell feltétlenül átvergődnöd magad rajta, nem leszel annyira elszánt, hogy teljesítsd. Sokan ezért nem küzdenek kellő elánnal az álmaik megvalósításáért: pontosan tudják, hogy ha nem jön össze a hollywoodi karrier, még simán lehetnek pincérek vagy biztosítási ügynökök, ezért az első nehézségnél lemondanak a nehezebb pályáról. Sőt, Shin úgy gondolja, már az is rontja a teljesítményt, ha valaki csak gondolkodni kezd egy második terven, miközben még az első is körvonalazatlan.
A kutatók hozzáteszik, hogy kísérletükben kizárólag olyan feladatokat vizsgáltak, amelyek teljesítéséhez tudatos erőfeszítésre van szükség, a szerencsét nem kalkulálták bele. Az életben azonban rengeteg olyan helyzet adódik, amikor a szerencsén és nem rajtad múlik, hogy teljesülnek-e a céljaid – ilyen esetekben azért nem árt, ha mégis van egy B terved.
