Kiderült, melyik a hét legjobb napja – persze csak a hétvége után

Olvasási idő kb. 2 perc

Az emberek jelentős része legendásan utálja a hétfőket, pénteken viszont felettébb jókedvűnek találja magát, hiszen érzi, hogy küszöbön a hétvége és a várva várt pihenés. De vajon tényleg hatással van az életedre, hogy a hét melyik napja van éppen?

Dr. David A. Ellis, a Bath-i Egyetem pszichológusprofesszora szerint igen. Ellis – akit a How Stuff Works kérdezett – az ezredforduló környékén végzett híres kísérletében egyetlen, egyszerűnek tűnő kérdést tett fel 65 véletlenszerűen kiválasztott alanynak: „Milyen nap van ma?” A válaszok komplex összefüggéseket mutattak ki az ember lelkiállapota és a hét aktuális napja között.

A hétfő és a péntek sokkal erősebb érzelmeket vált ki, mint a többi nap

A hétfő és a péntek is nagyon erős érzelmeket vált ki az emberekből – állítja Ellis –, de természetesen egészen más pólusúakat. Amikor azt kérte az alanyoktól, mondjanak a hétfővel kapcsolatos szavakat, többségük olyan kifejezésekre asszociált, mint a fáradtság, unalomkorán és vacak. A péntekkel ellenben túláradóan pozitív szavakat kapcsoltak össze, mint jókedv, barátok, buli, illetve kissé meglepő módon: bacon. A hét többi napját illetően már jóval nehezebbre esett ennyire konkrét kifejezéseket találniuk az alanyoknak – a keddet amolyan „hétfő-másnaposságként” írták le, a szerdát már csak mint „középső napot” említették.

A hétfő reggel senkinél sem favorit.
Fotó: sturti / Getty Images Hungary

Maga a válaszidő is jelzi, mennyire erősebben éreztek az alanyok a hétfővel és a péntekkel, mint a hét többi napjával kapcsolatban: amikor a professzor megkérdezte őket, milyen nap van, hétfőn és pénteken kétszer olyan gyorsan válaszoltak, mint a hét közepén. Voltak, akik kedden, szerdán és csütörtökön még felelni sem tudtak a kérdésre.

Ellis szerint fontos és akaratlan következményekkel jár, hogy a hét egyes napjait negatív, míg másokat pozitív érzelmekkel kapcsolod össze a tudatodban. Az öngyilkossági ráta magasabb a hét első napjain – mondja a kutató –, a tőzsdeárfolyamok pedig jobban teljesítenek péntekenként. A hasonló összefüggések feltárása és megértése számos téren segítheti a társadalmat. Ellis például megfigyelte, hogy a dolgozók sokkal könnyebben mulasztják el az orvosi viziteket hétfőn, mint a nyugdíjasok. Érdemes lenne tehát úgy kiadni a rendelőknek az időpontokat, hogy az idősek a hét elején, az aktív, fiatalabb személyek pedig a második felében kerüljenek sorra.

Nem véletlen tehát, ha hétfőn egész nap úgy érzed, mintha átokkal sújtottak volna, és alig bírod magad végigverekedni a napon. A jó hír, hogy a következő három nap többnyire semlegesen, felejthetően alakul, a péntek pedig már a hétvége varázsával telik. Csak aztán megint jön a hétfő reggel…

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.