Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha épp olyan időszakod van, amikor két végén égeted a gyertyát, ha rengeteget dolgozol vagy bulizol, vagy valamilyen extra kreatív tevékenységhez csípsz le pár órát az alvásodból, nincs miért csodálkoznod, ha fáradt vagy. Ha viszont a legjobb szándékaid ellenére se tudod rendesen kipihenni magad, ha folyton fáradt, kimerült és nyűgös vagy, érdemes lehet kicsit jobban is utánajárni, mi okozhatja a problémát.
Egyszerűen több alvásra van szükséged, vagy komolyabb gond, esetleg valamilyen alvászavar áll krónikus fáradtságod hátterében? Ne hagyd annyiban!
Az alvászavarok típusai
Bár több mint 80 különböző típus létezik, négy alvászavar jelentősen gyakoribb a többinél: az inszomnia, a narkolepszia, az alvási apnoé és a nyugtalanláb-szindróma világszerte százmilliókat érint. Közülük is az inszomnia fordul elő a legtöbbször: az elnevezés alatt elalvásra való képtelenséget értünk, vagy azt, amikor valaki nem tud hosszan, pihentetően aludni, csak rövidebb időszakokra zuhan álomba az ébrenlétei között – összegzi a Prevention szakértője. Ha inszomniád van, minden valószínűség szerint tudsz is róla – teszi hozzá.
Vannak, akiket hosszú éveken keresztül elkísérnek ezek a panaszok, míg az emberek egy része csak időszakosan él át ilyesmit, jellemzően akkor, amikor sok stresszel vagy valamilyen traumával kell megküzdenie. Ha álmatlanságod nagy hatással van arra, ahogy nappal a feladataidat végezni tudod, mindenképpen érdemes felkeresned az orvost akkor is, ha csak rövid ideje tart az állapot, hogy mielőbb segítséget kaphass.
A másik három zavar diagnosztizálása már jóval bonyolultabb, és épp ezért laikusként nehezebb is beazonosítani a tüneteket.
Alvászavarom van?
Ezt a kérdést mindenképpen orvosodnak kell feltenned, mert csakis szakember állíthat fel az állapotoddal kapcsolatos pontos diagnózist. Ahhoz ugyanakkor, hogy a doktort a legpontosabban tudd tájékoztatni, nem árt kicsit éberebben figyelned magad, és néhány kérdést megválaszolva tisztába jönnöd azzal, mi is történik lámpaoltás után.
Narkolepszia
A narkolepszia az alvás és az ébrenlét normális ciklusát érintő rendellenesség, amit napközbeni fáradtság, esetleg kontrollálhatatlan álomba zuhanás jellemez olyan aktív tevékenységek közben is akár, mint az autóvezetés. Mivel az álomba zuhanást a narkolepsziás ember nem tudja kontrollálni, súlyos eseteiben nagyon veszélyes jelenségről van szó.
Ha előfordul veled, hogy minden átmenet nélkül álomba zuhansz még akkor is, amikor éberen figyelned kellene, remélhetőleg már foglalkoznak a problémáddal. Ha viszont enyhébb esetről van szó, könnyen lehet, hogy inkább nyugisabb, csöndes tevékenységek közben nyom el az álom. Előfordult már veled, hogy csak úgy elaludtál az alábbi tevékenységek közben?
- olvasás
- tévénézés
- csendes üldögélés
- autózás utasként
- délutáni pihenés
- csendes beszélgetés valakivel
- ebéd után, úgy, hogy nem ittál alkoholt
- dugóban ücsörögve sofőrként
Ha bármelyik szituáció ismerős a számodra, lehet, hogy „erős napközbeni álmossággal” küzdesz, ami a narkolepsziára utaló 5 tünet egyike lehet. Ahhoz, hogy gyanakodni kezdj a rendellenességre, további négy tényezőnek kell még fennállnia.
- Elégtelen éjszakai alvás
- Kataplexia (hirtelen, kontrollálhatatlan izomgyengeség ébrenlét alatt, amit jellemzően valamilyen erős érzelmi állapot vált ki)
- Alvási paralízis (átmeneti mozgás- és beszédképtelenség elalvás előtt vagy ébredés után)
- Élénk hallucinációk elalvás közben
Ha ezek a tünetek is ismerősek, nincs hová halogatni. Kérj időpontot az orvosodtól!
Alvási apnoé
Az alvási apnoéval küzdők rendszeres légzéskimaradástól szenvednek. Alvás közben akár 10 másodperc is eltelik esetükben levegővétel nélkül, jellemzően megzavarva az éjszakai alvást és felkeltve az illetőt, arról nem is beszélve, hogy az apnoés ember ágytársa számára is riasztó állapotról van szó.
Apnoéügyben az alábbi kérdéseket érdemes feltenned magadnak:
- Hangosabban horkolsz, mint ahogy beszélsz, illetve elég hangosan húzod a lóbőrt ahhoz, hogy azt csukott ajtón keresztül is hallani lehessen?
- Gyakran érzed magad fáradtnak, kimerültnek a nap folyamán?
- Partnered észrevette, hogy alvás közben néha megszakad a légzésed?
- Magas várnyomásod van?
- A testtömegindexed 30 felett van?
- A nyakkörfogatod több mint 40 centi?
- Férfi vagy?
Ha ezekből a kérdésekből legalább háromra igennel feleltél, magasabb lehet a kockázata annak, hogy obstruktív alvási apnoéban szenvedsz, ami a leggyakoribb típusa ennek a rendellenességnek. Megint csak: időpontkérés és szoros önmegfigyelés addig is, míg orvos elé kerülsz.
Nyugtalanláb-szindróma
A nyugtalanláb-szindróma az, aminek hangzik: akiket érint, csillapíthatatlan vágyat éreznek arra, hogy mozgassák a lábukat, főleg az esti órákban, ez pedig jelentősen megnehezíti, hogy elaludjanak. A nyugtalanláb-szindróma alapvetően nem alvászavar, hiszen az ébrenléti állapotot érinti, mégis ide sorolják, mert álmatlanságot és emiatt nappali fáradtságot okozhat.
Kérdéseink:
- Előfordul veled, hogy nem tudsz elaludni, mert kényszert érzel arra, hogy mozgasd a lábad?
- Előfordul veled, hogy kellemetlen viszketést, zsibbadást, nyomást, szúrást vagy más, hasonlóan zavaró tünetet érzel, ha hosszasan nyugalomban fekszel?
- A lábmozgás kényszere erőteljesebb este, vagy kizárólag este jelenik meg?
- Megszabadulsz időszakosan a tünetektől, ha rázni vagy mozgatni kezded a lábad?
Ha magadra ismertél, ideje alvásszakértővel konzultálnod!
A jó és pihentető alvás kulcsfontosságú az egészséghez, a kialvatlanságnak nagyon komoly testi-lelki következményei lehetnek. Épp ezért nem érdemes várni az intézkedéssel. Ha az éjszakai pihenés hatása a napközbeni tevékenységeidet is negatívan érinti, mindenképpen kérj orvosi segítséget.
