A narcisztikus személyek manipulációs taktikái nagyban hasonlítanak egy dackorszakát élő gyerek viselkedéséhez – nem véletlenül.
Egy dacoló kisgyerekhez hasonlóan a narcisztikus felnőttek is hajlamosak elferdíteni az igazságot annak érdekében, hogy érvényesítsék akaratukat. „Úgy hiszik – legalábbis úgy viselkednek, mintha azt gondolnák –, hogy amit ők állítanak, az az abszolút igazság. Az sem számít, hogy a kijelentéseik gyakran ellentmondanak egymásnak” – írja Dan Neauharth családterpaeuta a Psychology Today oldalán. Egy narcisztikus személyiségzavarral küzdő ember következetlen és manipulatív viselkedése azonban sokkal nagyobb károkat okozhat a közvetlen környezetében, mint egy ártatlan kisgyerek hisztijei.
A szakember szerint a narcisztikus személyek a gyerekes reakciók kifinomult változatait használják, és mivel hiányzik belőlük az empátia, a belátás és a bűntudat, ebben a megvilágításban a gyakran megtévesztő, bosszantó tetteiknek már lehet valamiféle értelmet tulajdonítani.
„Amikor a narcisztikus felnőtt megalázottnak, alulértékeltnek érzi magát, vagy úgy látja, megsértették az igazságérzetét, egyfajta gyermeki tudatállapotba kerül, ami nem is olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy a narcisztikus személyiségzavar kora gyermekkori traumákban vagy családi konfliktusokban, olyan behatásokban gyökerezik, amelyek érzelmi elakadást okoznak” – magyarázza Neuharth.
Mi történhet, amikor rajtakapunk egy kisgyereket, amint éppen a kekszes dobozért nyúl annak ellenére, hogy tisztáztuk vele, édességet csak ebéd után ehet? A következő reakciókra számíthatunk:
- Mást fog hibáztatni: „Nem tudtam, hogy figyelsz, úgyhogy nem az én hibám!”.
- Azt mondja, nem volt más választása: „Éhes vagyok!”.
- Úgy tesz, mintha nem tudná, miről beszélünk: „Miféle keksz?”.
- Valamilyen jótettük felemlegetésével próbálnak javítani a helyzeten: „De nagyon sokáig kibírtam, hogy nem eszem belőle!”.
- Sírni kezd, és áldozatnak állítja be magát: „Mindig lebukom, ez nem igazság!”.
- Tagadja, hogy bármi rosszat tett volna: „Későbbre akartam tartogatni, nem most megenni!”.
- Egyszerűen kiakad: „Utállak!”.
- Témát vált: „Mehetek játszani?”.
- Próbál elbűvölni: „Úgy szeretlek, anyuci.”
- Bagatellizálja a helyzetet: „Nem is szeretem ezt a kekszet!”.
- Elbújik vagy elmenekül.
- Észre se vesz.
- Hisztizni kezd.
A fenti példák nemcsak szülők számára lehetnek ismerősek, hanem azoknak is, akiknek volt már közük narcisztikus személyhez. Ezek a reakciók ugyanis nagyon hasonlítanak a narcisztikusok manipulációs módszereihez, és azon törekvésükhöz, hogy elkerüljék a felelősségvállalást:
- mások hibáztatása,
- kifogáskeresés,
- tettetés,
- folyamatos önigazolás,
- áldozatszerep,
- tagadás,
- támadás,
- figyelemelterelés,
- elbűvölő viselkedés,
- bagatellizálás,
- teljes passzivitás, az interakció kerülése vagy
- drámázás.
Egy narcisztikus személlyel korántsem könnyű együtt élni, de még együttműködni sem. Ha ilyen helyzetbe kerülnél, egyrészt próbáld meg elképzelni, hogy egy kétéves gyerekkel van dolgod, másrészt érdemes megfontolni, hogy hogyan reagálj, egy narcisztikus felnőttnek ugyanis nagyobb hatalma van, mint egy kisgyereknek. Íme, néhány stratégia, ami segíthet az interakciók során:
Adj neki választási lehetőséget. Az A pirosat vagy a sárgát kéred? jellegű kérdések feltevésével azt éreztethetjük a másikkal, hogy az ő kezében van az irányítás.
Ne vedd személyes sértésnek a viselkedését. Emlékeztesd magad arra, hogy egy duzzogó kisgyerekhez hasonlóan a narcisztikus személy sem tanulta meg megfékezni az indulatait. A gyerekek idővel elsajátítják az önmegnyugtatás módszereit, a narcisztikus személy azonban nem tud olyan könnyen lehiggadni. Amikor csalódott vagy megalázva, megszégyenítve érzi magát, olyan heves indulatok árasztják el, amiket nehezen tud kontrollálni. A konfliktushelyzet megfelelő kezelése érdekében fontos, hogy ne vegyük magunkra ezeket a reakciókat.
Ismerd fel az alternatív valóságát. A narcisztikus emberek nem egyszerűen az érdekeiknek megfelelően alakítanak a tényeken, hanem egy olyan, empátiát nélkülöző alternatív valóságban élnek, ahol feljogosítottnak érezhetik magukat bizonyos tettekre, és arra, hogy bármi áron érvényre juttassák akaratukat.
Arról, hogy milyen manipulációs módszerekkel élnek leggyakrabban a narcisztikus emberek, korábbi cikkeinkben olvashatsz:
